A legegyszerűbb alacsony szintű képfeldolgozó műveletek közé tartoznak az úgynevezett pont-operációk. Egy kép minden képpontját egyenként megvizsgáljuk, és az értéke alapján határozzuk meg az újat. Ez azt jelenti, hogy a képen való elhelyezkedéstől és környezettől függetlenül minden azonos intenzitásértékű képpont új értéke egyforma lesz. Ez lehetővé teszi azt, hogy keresőtáblát (angolul look-up table, vagy rövidítve LUT) készítsünk a képen előfordulható intenzitásértékek és transzformált értékek megadásával.

Az új intenzitásértéket meghatározhatjuk egy képlet alapján, aritmetikai műveletek felhasználásával. A legegyszerűbb ilyen az inverzió, amely a sötét és világos intenzitásértékeket cseréli fel (kivonás a maximális intenzitásértékből). Megismerkedünk még a gamma-korrekcióval ([0, 1] közé normalizált értékek hatványozása), a világosság-kontraszt módosításával (skalárral történő összeadás és szorzás), valamint a tónusgörbék (intenzitás-átmenet függvény közvetlen definiálása) fogalmával. Ezek az alapvető funkciók a legtöbb képmegjelenítő szoftverben elérhetők.

Bár nem pont-operáció, de funkciója kapcsán szorosan kapcsolódik az előző műveletekhez, ezért itt mutatjuk be a színtelítettség (színszaturáció) módosítási lehetőségét is, amely aritmetikai művelettel, a szürkeárnyalatos és a színes képek súlyozott összeadásával oldható meg.

További egyszerű pont-operációk a globális küszöbölés és vágás, amelyekkel a következő fejezetben foglalkoznuk. Ezek aritmetikai helyett logikai műveletet igényelnek.

A hisztogram-alapú műveletek is hasonlók, a fő különbség annyi, hogy ott az új érték meghatározásánál figyelembe vételre kerül az a plusz statisztikai információ is, hogy az adott intenzitásérték a képen milyen gyakorisággal fordul elő, míg a klasszikus pont-operációkhoz ez nem szükséges.