Boole-algebra néhány azonossága


NévIdentitásszabályNullszabályIdempotens szabályInverz szabályKommutatív szabályAsszociatív szabályDisztribúciós szabályAbszorpciós szabályDe Morgan-szabály ÉS forma1A=A0A=0AA=AAA=0AB=BAAB(C)=A(BC)A+BC=(A+B)(A+C)A(A+B)=AAB=A+B VAGY forma0+A=A1+A=1A+A=AA+A=1A+B=B+A(A+B)+C=A+(B+C)A(B+C)=AB+ACA+AB=AA+B=A B Igazságtábla: 111 A01 1A01 000 A01 0+A01 000 A01 0A00 111 A01 1+A11 A01 AA01 A01 A+A01 A01 A10 AA00 A01 A10 A+A11 A0011 B0101 AB0001 BA0001 A0011 B0101 A+B0001 B+A0001 A00001111 B00110011 C01010101 AB00000011 (AB)C00000001 BC00010001 A(BC)00000001 A00001111 B00110011 C01010101 A+B00111111 (A+B)+C01111111 B+C01110111 A+(B+C)01111111 A00001111 B00110011 C01010101 BC00010001 A+BC00011111 A+B00111111 A+C01011111 (A+B)(A+C)00011111 A00001111 B00110011 C01010101 B+C01110111 A(B+C)00000111 AB00000011 AC00000101 AB+AC00000111 A0011 B1010 A+B1011 A(A+B)0011 A0011 B1010 AB0010 A+AB0011 A0011 B0101 AB0001 AB1110 A1100 B1010 A+B1110 A0011 B0101 A+B0111 A+B1000 A1100 B1010 AB1000

Ahogy az előző részben is említésre került, általában az áramkörtervezők Boole-függvénnyel kezdenek, és aztán alkalmazzák a Boole-algebra szabályait, és próbálnak egyszerűbb, de ekvivalens függvényt találni. A végleges formából azután létrehozzák az áramkört. Ahhoz, hogy ezt a megközelítést használjuk, szükség van a Boole-algebra néhány azonosságára. Az ábra mutatja a legfontosabbakat. Érdekes megjegyezni, hogy minden szabálynak két formája van, melyek egymásnak duáljai. Az ÉS és VAGY, valamint a 0 és az 1 egyidejű cseréjével bármelyik forma előállítható a duálisából. Az összes szabálykönnyen bizonyítható igazságtáblázatuk megalkotásával. A De Morgan-szabály, az abszorpciós szabály és a disztribúciós szabály ÉS formája kivételével az eredmények meglehetősen intuitívek. A De Morgan-szabályt kiterjeszthetjük több mint két változóra is, például ABC = A+B+C.