Gyakran fontos, hogy a tároló állapotváltozásai csak bizonyos, meghatározott pillanatban történjenek. E cél eléréséhez kicsit módosítjuk az SR-tároló áramkört, ahogy a fenti ábrán látható, így megkapjuk az időzített SR-tárolót (clocked SR latch). Ez az áramkör egy további bemenettel rendelkezik, az órajellel, amely alaphelyzetben 0. A 0-s órajel hatására az ÉS kapu kimenete 0, függetlenül S-től és R-től, tehát a tároló nem változtatja meg az állapotát. Amikor az órajel 1, az ÉS kapuk hatása megszűnik, és a tároló érzékeny lesz S-re és R-re. A nevével ellentétben, az órajelet nem szükséges órával vezérelni. Az érvényes (enable) és kapuzójel (strobe) kifejezések széles körben használtak, ami azt jelenti, hogy ha az órabemeneten a jel 1, az áramkör érzékeny az S és R állapotokra.
Eddig gondosan a szőnyeg alá sepertük azt a problémát, hogy mi történik, amikor mind az S, mind az R 1. Jó okunk volt rá: az áramkör kimenete determinálatlanná válik, ha végül mind az R, mind az S 0-ba megy át. S=R=1 bemenet hatására az egyetlen stabil állapot a Q=Q=0, de amint mindkét bemeneti jel 0 lesz, a tároló átugrik a két stabil állapot közül az egyikbe. Ha valamelyik bemenet hamarabb ér 0-ba, mint a másik, a lassabb nyer, mert a lassabb bemenet még 1, és az ennek megfelelő állapot áll be. Ha mindkét bemenete egyszerre tér vissza 0-ba (ami nagyon valószínűtlen), a tároló véletlenszerűen valamelyik stabil állapotába ugrik.