Alapfogalmak

A kamera lencserendszerből álló része. Ez a lencserendszer jórészt felelős a látvány képpé történő leképezéséért. Befolyásolja a kromatikus aberrációt, a képtorzítást, a fényerőt.

A kromatikus aberráció a digitális képeken megjelenő színtorzulás. A kromatikus aberrációt a lencserendszer okozza, mivel a lencsék a különböző hullámhosszú fénysugarakat más-más mértékben törik meg, emiatt egy fénysugár vörös összetevője más fotódiódára érkezhet, mint a kék összetevője. A kromatikus aberrációt leginkább az élek mentén lehet felfedezni, a homogén területek mentén nem látható. A kromatikus aberráció jellemzője még, hogy kép középpontjától a kép széle felé sugárirányban egyere növekszik. 

A képtorzítás szintén az optikára jellemző paraméter. Attól függően, hogy a lencsék mennyire domborúak, a látványt leképezve torzított kép jön létre. Ez jól megfigyelhető a halszem optikáknál és a nagylátószögű objektíveknél. A zoom optikáknál ez a torzítás kevésbé tűnik fel. A torzítás jellege lehet párna vagy hordó torzítás. Az ábrán a A az eredeti, torzításmentes négyzetet jelöli, B jelöli a párnatorzítást és C jelöli a hordótorzítást. A lencse torzításait főleg olyan képeken figyelhetjük meg, ahol sok párhuzamos és egyenes van a képen (pl. házak homloktatán).

A fényerő az objektívekre jellemző érték, amely megmutatja, hogy mennyi fényt képes az objektívre vetíteni teljesen nyitott rekesz (blende) mellett. Az állítható gyújtótávolságú objektíveknél a kezdeti fényerő a gyújtótávolság függvényében változik. Az objektívek kezdő fényerejét az adja meg, hogy az objektív legnagyobb hasznos átmérője hányszor fér rá a gyújtótávolság hosszára.

Ez egy zárszerkezet a fényképezőgépben, amellyel az érzékelőre jutó fény mennyiségét szabályozni tudjuk.

A színszűrő rács egy fényáteresztő rács, amelyet a szenzor elé helyeznek. A színszűrő rácson a a vörös, a zöld és a kék szűrők megadott minta szerint helyezkednek el. Ez a minta a fényképezőgép típusára minden esetben, a gyártóra gyakran jellemző.

A képszenzor rácsmintázatba elhelyezett fotódiódákat tartalmaz. A fotódiódák a beérkezett fényt elektromos árammá alakítják. Az energiaátlakítás során nem minden fotódióda esetében történik meg ugyanolyan mértékben, amely képzajként jelentkezik. A képzaj mértéke, annak mintázata a fényképezőgépre jellemző. A zaj mértékét befolyásoljatja a rekesznyílás, a megvilágítási viszonyok. Általában gyengébb megvilágítás mellett, nagyobb zaj jelentkezik a képen. A szenzor mérete is a fényképezőgépre jellemző érték.

A nyers képformátum (RAW) olyan lementett kép, amely a szenzorról kerül lementésre. A nyers képformátum a metaértékekben elmenti a fénykép készítésének körülményeit (záridő, rekesznyílás, fényerő, stb.) és ennek ismeretében képesek a képmegjelenítők megjeleníteni a képet. A nyers képformátum még feldolgozatlan, nem tartalmaz tömörítést, így fotószerkesztő programokkal magunk korrigálhatjuk rajta a felvétel hibáit.

Szinte minden fényképezőgép képes feldolgozott képformátumot menteni, mint például a JPEG. A feldolgozás során a képminőség érdekében kontrasztosítás, élkiemelés és színkorrekció történik. Ha a fényképezőgép a feldolgozott képet tömörítve menti, akkor a tömörítés mértéke befolyásolja a képminőséget, másrészről a kialakítja a képpontok (pixelek) színét/inteznizását. A képen történő módosítás során ismételt tömörítés hajtódik végre, amelyet detektálhatunk.