Műveleti erősítővel felépített generátorok

Elektronika I

Gingl Zoltán - Műszaki Informatika Tanszék, Szegedi Tudományegyetem
2020 © CC BY 4.0, 02/21/2025

Tartalom

A lecke műveleti erősítőkkel felépíthető generátorokat mutat be. A generátorok lehetnek feszültség vagy áramgenerátorok, állandó értéken tarthatnak egy mennyiséget, de időfüggő jelek előállítását is végezhetik. Az alkalmazási példák segítenek megérteni az elméleti hátteret, a kapcsolási rajzok ábrái alatti linkeken azonnali on-line áramkörszimuláció is indítható. Az interaktív on-line grafikonok példákat mutatnak az áramkörökben előforduló jelekre.

Tartalom

Olvasási idő: 40 perc

Fontosabb jelölések
jelölésjelentés
Vfeszültség (alaktrészeken eső, csomópontok közötti, referenciaponthoz képest mérhető)
VinÁramkör vagy részáramkör bementi feszültsége
VoutÁramkör vagy részáramkör kimenti feszültsége
VLKomparátor logikai alacsony szinthez tartozó kimenti feszültsége
VHKomparátor logikai magas szinthez tartozó kimenti feszültsége
Iáram (alkatrészen, vezetéken átfolyó)
Rellenállás
Ckapacitás
tidő
τidőállandó

Áram-feszültség konverterek, áramgenerátorok

Áram-feszültség konverter

Az alábbi áramkör kimenetén a bemeneti árammal arányos feszültség jelenik meg. Tekinthetjük áramvezérelt feszültséggenerátornak, áram-feszültség konverternek is.

R1 I1 Vout  
Falstad on-line simulator, Tina XML

Mivel a műveleti erősítő invertáló bemenete ebben az esetben virtuális földpont és a bemeneteibe áram gyakorlatilag nem folyik, így az áram a megegyezik a visszacsatoló körben levő ellenálláson átfolyó árammal. Az áramirány miatt a kimeneti feszültség pozitív, értéke:

Vout=I1R1

Fotodióda erősítő

Az alábbi áramkör egy fotodióda erősítőt mutat. A fotodióda árama arányos a megvilágítással, ez az áram folyik át az R1 ellenálláson.

R1 D1 Vout  
Falstad on-line simulator, Tina XML

A gyakorlatban elég kicsi lehet az áram, így olyan műveleti erősítőt kell választani, aminek ennél sokkal kisebb a bemenő árama. A visszacsatolókörben az ellenállással párhuzamosan kondenzátort is szoktak használni, ami az erősítő stabil működését biztosítja, kompenzálja a dióda kapacitásának a hatását.

Áramgenerátorok

Az alábbi kapcsolásnál kimenetnek tekinthetjük a visszacsatolókört is, amiben az RL terhelés van. Az ezen átfolyó áram V1/R1-el egyezik meg nagy pontossággal.

R1 RL V1 A B  
Falstad on-line simulator, Tina XML

Ez az áramkör tekinthető feszültségvezérelt áramgenerátornak is.

Áramgenerátorok földfüggő terheléshez

Howland-áramgenerátor

Sokszor földelt terhelésen szükséges létrehozni a megfelelő áramot, így a fentebbi áramkör erre nem alkalmas. Ezt a problémát oldja meg az alábbi kapcsolás:

R1 R2 R2 R1 RL VL VL Vin I2 I2  
Falstad on-line simulator, Tina XML

Az I2 áram értéke VL/R1, mivel az invertáló bemeneten is VL jelenik meg, és a földelt R1 ellenálláson átfolyó áram azonos a visszacsatolóköri ellenálláson átfolyó árammal. Ezzel pedig azonos a másik R2 ellenálláson átfolyó áram, mert azonos nagyságú feszültség esik rajtuk. A kimeneti feszültség természetesen VL⋅(1+R2/R1), ebből is ugyanezt az eredményt kapjuk.

A csomóponti törvény alapján

VLRL=VinVLR1+VLR1=VinR1

Így az RL ellenálláson átfolyó áram Vin és R1 segítségével állítható be:

IL=VinR1

Mivel a pozitív visszacsatolás kisebb mértékű (RL jelenléte miatt), így a negatív visszacsatolás dominál, ezért az áramkör stabil. A negatív visszacsatolókörben nem szükséges ugyanolyan értékű ellenállásokat használni, mint a pozitív visszacsatolásnál, elegendő, ha az arányuk azonos.

Áramgenerátor összegző erősítővel

A fentebbinél előnyősebben használható az alábbi áramkör, nagyobb kimeneti áramot, szélesebb működési tartományt biztosít. A működési elv szerint szabályozzuk a kimeneti áramot egy mérőellenállásra kapcsolt erősítőfokozattal:

R R RM IM R R RL Vout VL Vin IR IL  
Falstad on-line simulator, Tina XML

Mivel a műveleti erősítő neminvertáló összegzőnek megfelelő kapcsolású, a kimenetén a feszültség

Vout=Vin+VL

Az RM ellenállásra alkalmazva az Ohm-törvényt, megkapjuk a rajta átfolyó áramot:

IM=Vin+VLVLRM=VinRM

Ezt az áramot tehát a bemeneti feszültséggel állíthatjuk be, értéke független a terheléstől.

Az R ellenállást úgy kell megválasztani, hogy IL ≫ IR teljesüljön, ekkor IL lényegében megegyezik az RM ellenálláson átfolyó árammal:

IL=IMIRIM=VinRM

A terhelésen átfolyó áramot így V2-vel állíthatjuk be, ami nem függ a terhelés értékétől.

Precízebb megoldások

Még precízebb megoldást kaphatunk kétféle módon is. Az egyik esetben egy követő erősítővel kerüljük el, hogy az IR áram átfolyjon az RM ellenálláson:

R R RM IM R R RL Vout VL Vin IR IL A1 A2
Falstad on-line simulator, Tina XML

Ekkor pontosan teljesül, hogy

IL=VinRM

Egy másik megoldásnál a visszacsatolóköri ellenállásokat nem vesszük egyformának:

R1 R2 RM R R RL Vout VL Vin IR IL  
Falstad on-line simulator, Tina XML

Az IL áram akkor lesz független a terheléstől, ha

R1+R2R12RM=1RM+12R

A kimeneti áram értéke ekkor

IL=(R1+R2R12RM+12R)Vin
Részletes számítások

Alkalmazzuk a csomóponti törvényt

VLRL=VoutVLRMVLVin2R

A neminvertáló kapcsoláshoz tartozó erősítés és a neminvertáló bemenetre jutó feszültség értéke alapján a műveleti erősítő kimeneti feszültsége az alábbi módon adható meg:

Vout=R1+R2R1Vin+VL2

Ezt felhasználva a csomóponti törvény így írható fel:

IL=VLRL=R1+R2R1Vin2RM+Vin2R+R1+R2R1VL2RMVLRMVL2R

Átrendezve:

IL=(R1+R2R12RM+12R)Vin+(R1+R2R12RM1RM12R)VL

Ez az áram akkor lesz független a terheléstől, ha VL nincs hatással az áramra, azaz ha VL szorzója nulla. Ennek feltétele:

R1+R2R12RM=1RM+12R

vagyis:

R2R1=RMR+1

A kimeneti áram végül

IL=R1+R2R1Vin2RM+Vin2R

Láthatjuk, hogy ha R ≫ RM, ami könnyen teljesíthető, akkor az R1 és R2 ellenállások azonosak lehetnek, RM árama lényegében megegyezik a kimeneti árammal. Ebben a közelítésben

ILVinRM

Ez tehát igazolja a kiinduló áramkörnél alkalmazott közelítést.

Áramgenerátorok megnövelt kimenő árammal

A műveleti erősítő kimeneti árama általában viszonylag kicsi (10 mA-20 mA), ezt tranzisztor alkalmazásával növelhetjük meg.

R1 RL T1 V+ V1  
Falstad on-line simulator, Tina XML

A műveleti erősítő bemenetei azonos potenciálon vannak, így az R1 ellenálláson a feszültségesés V1, azaz az emitteráram V1/R1. A kimenet a kollektorkör, amiben az áram jó közelítéssel megegyezik az emitterárammal.

Földelt terhelés esetén PNP tranzisztort használhatunk. Itt arra is figyelnünk kell, hogy az emitteráram nagysága (V+-V1)/R1, így a tápfeszültség pontossága, ingadozása a gyakorlatban jelentősebb korlátot adhat.

R1 RL T1 V+ V1  
Falstad on-line simulator, Tina XML

Térvezérlésű tranzisztorok alkalmazásával elérhetjük, hogy a referencia és terhelőellenállásokon azonos áram folyjon át.

R1 RL T1 V+ V1  
Falstad on-line simulator, Tina XML
R1 RL T1 V+ V1  
Falstad on-line simulator, Tina XML

Jelgenerátorok

Az alábbi egyszerű kapcsolás periodikus négyszögjel előállítására alkalmas. Az áramkör lényegében egy Schmitt-trigger, amelynek a kimenete egy RC integrálókört hajt meg. Az integrálókör kimenete vissza van vezetve a Schmitt-trigger bemenetére.

R3 R2 R1 C1 Vout  
Falstad on-line simulator, Tina XML

A komparátor kimenete csak két érték, VH vagy VL lehet, melyek a tápfeszültséghez közeli értékek. Fontos megjegyezni, hogy VH pozitív, VL viszont negatív, azaz a tápfeszültségek is ilyenek. Ez a feltétel szükséges, mert különben a kondenzátoron eső feszültség kisülés közben nem eshet a neminvertáló bemeneten levő feszültség alá, így nem történne periodikusan billenés. Ha a kimenet VH, akkor ez az R3 ellenálláson keresztül tölti a kondenzátort. Ez addig történik, mig a kondenzátor feszültsége el nem éri a billenési küszöbszintet, ami

VC,H=VHR1R1+R2

Ekkor a kimenet a VL alsó szintre vált, és a kondenzátor elkezdi kisülni. Az alsó küszöbszint

VC,L=VLR1R1+R2

A töltés kezdeti pillanatában tehát a kondenzátor feszültsége VC,L, a töltőfeszültség VH, ami az R3 ellenálláson keresztül hat a VC,H szint eléréséig. Így a kondenzátoron levő feszültség időfüggése τ=R3⋅C1 bevezetésével

VC,a(t)=VC,L+(VHVC,L)(1etτ)

A ta töltési idő VC,a(ta) behelyettesítésével adódik:

ta=τln(VHVC,LVHVC,H)

A tb kisülési időt hasonlóan kaphatjuk meg:

tb=τln(VLVC,HVLVC,L)

A kimeneti jel periódusideje ta+tb.

Ha a küszöbszintek közeliek, jóval kisebbek, mint a kimeneti feszültségszintek (azaz R1≪R2), akkor a töltőáram közel állandó, értéke

IaVHR3

Ebből a töltési időre az alábbi egyenletet kapjuk

VC,HVC,LtaVHR3C1

A töltési időtartam

taτVC,HVC,LVH

Ha feltételezzük, hogy a kimeneti szintek a földpotenciáltól egyenlő távolságra vannak, azaz VH≈-VL és így VC,H≈-VC,L≈VH⋅R1/(R1+R2), akkor VC,H-VC,L=2⋅VH⋅R1/(R1+R2), a teljes periódusidő pedig:

ta+tb4τR1R1+R2

Az alábbi ábrán kék színnel a kondenzátor feszültsége, feketével a kimeneti négyszögjel jel látható.

t/τV/VH012345-1-0.500.51
A küszöbszintek aránya, R1/(R1+R2)

Precíz integrátort is használhatunk a passzív RC integrálókör helyett:

R1 R2 R3 C1 Vout    
Falstad on-line simulator, Tina XML

Ebben az esetben a kondenzátort állandó áram tölti és süti ki, az integrátor kimeneti jele precíz háromszögjel, a Schmitt-triggeré négyszögjel. A töltőáram most pontosan VH/R3, illetve a másik áramirány esetén VL/R3. A váltások akkor következnek be, amikor VH⋅R1+Vout⋅R2=0V vagy amikor VL⋅R1+Vout⋅R2=0V.

A kimeneti feszültség, így a kondenzátoron eső feszültség is mindkét áramirány esetén (VH-VL)⋅R1/R2 mértékben változik. A két fázisban a kondenzátoron eső feszültség változása kiszámítható az áram és idő ismeretében, így ezeket az összefüggéseket kapjuk:

VHtaR3C1=(VHVL)R1R2
VLtbR3C1=(VLVH)R1R2

Ha VH=-VL és τ=R3C1, akkor ebből a következőt kapjuk

ta=tb=2τR1R2

így a periódusidő

ta+tb=4τR1R2

Az alábbi ábrán kék színnel az integrátor normált kimeneti feszültsége, feketével a Schmitt-trigger normált kimeneti négyszögjele látható VH=-VL esetre.

t/τV/VH012345-1-0.500.51
Az ellenállások aránya, R1/R2

Referenciák

Elektronika I

Gingl Zoltán - Műszaki Informatika Tanszék, Szegedi Tudományegyetem
2020 © CC BY 4.0, 02/21/2025

Jelen tananyag a Szegedi Tudományegyetemen készült az Európai Unió támogatásával. Projektazonosító: EFOP-3.4.3-16-2016-00014