Gyakorlatok helye: Irinyi 224. terem

Gyakorlatok ideje: Hétfõ    10-12.     névsor (megtelt)
                                Hétfõ    12-14.     névsor (megtelt)
 

Tematika:

- PHIGS programozása
- Programozás Post Script nyelven
- xfig grafikus rajzoló program használata

- C programozási nyelv
- Linux op. rsz. ismerete (filekezelés, jogosultságok, texteditor)

-beadandó egy PHIGS-ben és egy PostScript nyelven írt  kötelezõ program.
- Zh-t csak az írhat, aki elõtte beadja a témához kapcsolódó  köt.programot.
- 1. ZH: 2001. október 29. PHIGS programozási feladat(ok) számítógépen
- 2. ZH: 2001. december 3. PostScript programok készítése számítógépen
- Csak annak a hallgatónak a félévét írom alá, aki megírja mind a 2 zh-t.

Önálló munkához hasznos tudnivalók (gyakorlaton nem használjuk):

 1. Grafikus programozás Borland C-ben 
 

•  Grafikus ill. text üzemmódú képernyõkezelés (csak felváltva). Elõbbi esetben a display pixelekre van osztva, utóbbi esetben karakterekre

• Ábrák, diagrammok rajzolása
• PC-nek többfajta video adaptere lehet (VGA, SVGA, stb).

textmode
initgraph
setgraphmode.

setviewport.  (Default: a teljes display)

graphics.lib : run time fv. könyvtár
graphics.h: fejléc-file a graphigs.lib fv-eihez deklarációk, konstansok.

Hardverfüggetlen grafikus alrendszer (bgi grafika):
Az adott grafikus kártyához rendelt eszközmeghajtó file (*.gbi) biztosítja, pl. vga.bgi.
Borland Graphics Interface:bgi. A grafikus rendszer inicalizáló rutinjai képesek a grafikus kártyák típusának felismerésére. A *.bgi futás közben töltõdik be.

Grafikus program készítése:

• integrált környezetben:

- Full Menus ON
- Option/Linker/Graphicslibrary legyen kiválasztva, ekor automatikusan linkeli a grafikus könyvtárat.
 
• BCC vagy BCCX parancsorientált fordító használata:

graphics.lib beirandó a parancssor végére

• A grafikus fv-k far pointereket használnak, ezért a tiny tármodell nem megengedett.
• A karakterfontok *.chr file-okban vannak. (run time)
• A *.bgi ill. *.chr file-ok *.obj file-á alakíthatók a BGIOBJ segédprogram alakalmazásával,  így tartós felhasználás esetén elhelyezhetjük az objekteket a graphics.lib könyvtárban, így a grafikus meghajtót és a karakterkészletet egyaránt a programba szerkeszthetjük. A beszerkesztés kétféle módon történhet: vagy felsoroljuk az object neveket a make vagy project állományban vagy a TLIB programot alkalmazzuk, melynek segítségével graphics.lib-be szerkesztjük az objecteket.
• A BGIOBJ ill. TLIB segedprogramokrol bõvebben a UTIL.DOC-ban.

 

Székely Vladimir, Poppe András: A számítógépes grafika alapjai IBM PC-n, Computer Books, Bp, 1992.

• Alkalmazható az alfa, beta, gamma, delta hallgatói szervereken ( a sirius-on nem).
• Javasolt programfejlesztõi környezet: xwpe (XWindow Prodramming Enviroment).
• A forrásprogramban includolni kell a bgi.h-t!
• Fordításhoz, szerkesztéshez a gccgbi-t kell használni, ami a görögökrõl a ~marcsi/c/ könyvtárból átmásolható. Másolás után +x jogot kell rá adni.

Használata: a pelda.c program esetén pl. gccbgi pelda (kiterjesztés nem kell)
• Program futtatása: (háttérben nem lehet) pelda, automatikusan megnyitja az Xwindow-t.

A usr/locale1/include/bgi.h-ban nézzük meg a lehetõségeket!
Figyelem, ugyanebben a könyvtárban található a többi include-file is!
 
•  Végül egy nagyon egyszerû példa:

int main(void)
  {
                   /* grafikus kartya automatikus felismeres*/
    int gdriver = DETECT, gmode, errorcode;
    char msg[80];
                   /* grafikus uzemmodra valtas:*/
    initgraph(&gdriver,&gmode,"");
                   /* inicializalas eredmenyessegenek vizsgalata : */
                   /*hibakod lekerdezese: */
    errorcode = graphresult();
    if (errorcode!=grOk)
    {
    printf("Graphics error: %s \n",grapherrormsg(errorcode));
    printf("Press any key to halt:");
    getchar();
    exit(1);
    }

    line(0,0,getmaxx(), getmaxy()); /* atlos vonal rajzolasa a display-re */

    getchar();                      /* billentyuleutesre var  */
    closegraph();                   /* grafikus uzemmod lezarasa*/

    return 0;
}