Gingl Zoltán 1988-ban szerzett diplomát a József Attila Tudományegyetem fizikus szakán. Az egyetemi évek alatt a Központi Fizikai Kutatóintézetben végzett munkáiból két tudományos diákköri dolgozatot írt a Paksi Atomerőműben mért zajos neutronfluxus-jelek elemzéséről és elméleti fizikai kutatásként a kvázikristályok szerkezetének számítógépes meghatározásáról, melyekkel országos harmadik és helyi első díjat nyert. 1988-ban a József Attila Tudományegyetem Kísérleti Fizikai Tanszékére került és a véletlenszerű elektronikus zajok számítógépes szimulációjával kezdett el foglalkozni tudományos segédmunkatársként. 1990-ben tanársegédi, 1994-ben adjunktusi és 2002-ben docensi, 2015-ben egyetemi tanári kinevezést kapott. 1992-ben egyetemi doktori, 1996-ban PhD fokozatot szerzett, 2002-ben habilitált, 2014-ben megszerezte az MTA doktora címet műszaki tudományterületen villamosmérnöki tudományágban. 2011 februárjától az Informatikai Intézetben létrehozott Műszaki Informatika Tanszék alapító vezetője. 2011-ig a Fizikus Tanszékcsoport alkalmazottjaként a Fizika Doktori Iskola témavezetője és törzstagja, 2009-től a Kari Gazdasági Bizottság tagja volt. 2011 óta az Informatikai Intézetben az Elnökség tagja, az Intézeti Tanács tagja, a Mérnökinformatikus záróvizsga-bizottság elnöke, az Informatika Doktori Iskola törzstagja. 2012 nyarától két évig a Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatikai Karának tudományos és közkapcsolati dékánhelyettese, 2014 őszétől a Doktori Intézet igazgatója.
Harminc éves egyetemi oktatói munkája során előadásokat és gyakorlatokat tartott, laborok létrehozását irányította méréstechnika, elektronika, mikrovezérlő és szoftver-definiált műszerezés témakörökből. Felkérés alapján oktatott a Tokyo Metropolitan University, a Texas A&M University, a University of Uppsala és a Gdansk University of Technology intézményekben is. Több, mint 70 szakdolgozat és diplomamunka, valamint 9 TDK dolgozat témavezetője volt. 2012-ben az irányítása mellett készült el a mérnökinformatikus MSc szakindítási anyag, a képzés 2013-ban indult, amelyet szakfelelősként is felügyelt 2018-ig. Ezt követően a villamosmérnök BSc szak szakindítási anyagának kidolgozását is irányította. A képzés a sikeres akkreditáció után 2019 szeptemberében indult, melyet szakfelelősként koordinál. A modern kísérletező oktatást műszerek és szoftverek fejlesztésével is támogatja, melyeket az informatika, fizika, kémia, biológia középiskolai és egyetemi oktatásában is használják. Öt egyetemi jegyzet társszerzője, számos oktatási anyag kidolgozását is elvégezte. Az oktatás modernizálásával kapcsolatos kutatásaihoz a Magyar Tudományos Akadémia támogatásával 2017-ben kutatócsoportot alapított, melyet azóta vezet. A kutatási eredmények hazai és nemzetközi közleményekben, felkért előadások formájában is megjelentek, a kifejlesztett oktatási segédeszközöket több iskolában is használják.
1997-óta vezet véletlenszerű jelenségekkel foglalkozó kutatócsoportot. Hat PhD-hallgatója szerzett fokozatot, jelenleg három PhD-hallgató társtémavezetője. Kutatási munkája során a leggyakrabban károsnak tartott véletlenszerű zajok hasznosítására keres módszereket; szoftvereket és hardvereket fejleszt a lehetőségek kihasználására. Eredményeket ért el
Rendszeresen részt vesz interdiszciplináris kutatásokban is jelfeldolgozási módszerek, algoritmusok, szoftverek, célműszerek kifejlesztésével orvosi, kémiai, fizikai területeken, melyekhez közel 80 publikáció és 250 feletti független hivatkozás tartozik. A műszereket és szoftvereket amerikai, ausztrál, német és lengyel egyetemeken is használják. Emellett német és amerikai cégek megrendelése alapján 4 különböző műszer teljes elektronikai tervezését, prototípusainak összeszerelését és tesztelését, valamint a beágyazott processzoron és a vezérlő számítógépen futó grafikus felületű szoftverek kifejlesztését is önállóan végezte.
Tudományos eredményei 175 publikációban jelentek meg, melyek közt 119 folyóiratcikk, 52 konferenciacikk és egy nemzetközi szabadalom is szerepel 100 feletti összegzett impakt faktorral. Összesen 277 közleménye jelent meg. 11 nemzetközi és 5 hazai konferencián volt meghívott előadó, további 13 nemzetközi meghívott előadási anyag társszerzője. Munkáira 1200-nál több független hivatkozást kapott. 16 publikációra kapott legalább 16 független hivatkozást (a Hirsch-index értéke 16).
2002 óta a Fluctuation and Noise Letters folyóirat szerkesztője, 2017-óta szerkesztője az Acta Cybernetica folyóiratnak is. Műszaki és fizikai témákban 15 nemzetközi impakt faktoros és egy hazai folyóirat kérte fel bírálónak. Egy nemzetközi konferencia elnöke és egy másik társelnöke volt Spanyolországban és az Egyesült Államokban. Vendégkutatóként dolgozott Svédországban, Németországban, Hollandiában, Olaszországban, Japánban és az Egyesült Államokban is.
12 Országos Tudományos Kutatási Alap pályázatban vett részt, 4-nek volt a témavezetője. 2000-ben 4 évre elnyerte a Széchenyi Professzori Ösztöndíjat és 2006-ban 3 éves Bolyai Kutatói Ösztöndíjat kapott. Emellett több TÁMOP, GINOP, ÚNKP és más pályázatban is irányít projekteket.
2019. október 20.