Magyar Tudományos Akadémia
Matematikai Tudományok Osztálya

Vissza a honlaphoz.

Az Operációkutatási Bizottság kiegészítése Informatikai Alkotás Tartalmi Értékelésének Alapelvei Az Osztálynak az MTA doktora tudományos cím megszerzéséért indított eljárásban való közreműködéséről (2004) Az MTA Doktori Tanácsa Az MTA Doktori Szabályzata
 Az MTA Doktori Szabályzata az Osztályügyrendekről Az Operációkutatási Bizottság forgatókönyve az MTA Doktora címért benyújtott pályázatok véleményezéséhez Forgatókönyv az MTA Doktora címért benyújtott pályázatok nyilvános vitájához

Az Osztály Doktori  Bizottságának tájékoztatója

Kedves Pályázó! A mi bizottságunk készíti elõ a Matematikai Tudományok Osztályának döntéseit, elsõsorban a védés elõtti úgynevezett habitusvizsgálatot. A kéréseinket és a fõbb szempontjainkat gyûjtöttük itt össze.

1. Eddigi tudományos munka

A színvonal megítélése elsõsorban a Doktori Szabályzatban is elõírt 5 kiemelt tudományos publikáción alapul. Publikáción a szakmában lektoráltnak, publikáltnak tekintett alkotást értünk, amelybõl megismerhetõek a benne foglalt új tudományos eredmények; tipikusan megjelent vagy közlésre elfogadott könyv vagy cikk, algoritmus, programcsomag vagy gyakorlati alkalmazás. Amennyiben nem (vagy még nem) ténylegesen megjelent közleményrõl van szó, a megfelelõ igazolást, elfogadható nyilatkozatot kérjük mellékelni.

Kérjük, hogy saját maga is értékeljen  - legfeljebb 3 oldalnyi terjedelemben -  néhány, az 5 kiemelt publikációban megfogalmazott eredményt: a lényegüket kimondva, elhelyezve az adott tudományterületen (elõzményei, jelentõsége, hatása), utalva a probléma és a módszer nehézségére, stb.  

2. Publikációs tevékenység

A publikációs lista is csak a fenti értelemben vett publikációkat tartalmazza, a megfelelõ igazolásokat szintén mellékelve.

A Bizottság súlyt helyez arra, hogy legyenek közöttük rangos, széles olvasótáborral rendelkezõ, nemzetközi folyóiratokban megjelentek is, - az értékelhetõség szempontjából -  elõnyben részesítve az önállóakat a közös dolgozatokkal szemben.  

3. Hatás, nemzetközi elismertség, iskolateremtés

Ezek megítélése  - sok más tényezõ mellett -  részben a hivatkozási listán alapul. A lista csak mindenki által már hozzáférhetõ publikációkat tartalmazhat, tehát közlésre elfogadott dolgozatot még nem. Ne tartalmazzon önhivatkozásokat, még társszerzõ önhivatkozásait sem, azaz például, ha közös cikket idéz a szóban forgó cikk társszerzõje. Derüljön ki a listából, hogy az egyes tételek mely publikációját (publikációit) idézik.

Minimumkövetelmény, hogy legyen  - az alábbiak szerint számolva -  legalább 30 különbözõ hivatkozása és azok között legalább 10 "minõségi", azaz olyan, amelyik nemcsak megemlíti a publikációját, hanem például továbbfejleszti, tárgyalja, alkalmazza az eredményét. Kérjük, hogy dokumentálja is legalább 10-nek e minõségi jellegét például a pályázatához mellékelve a hivatkozó publikációkat vagy azok megfelelõ részét (részeit).
Ezen követelmény teljesítéséhez csak könyvet, referált nemzetközi folyóiratbeli cikket, a fenti értelemben publikációnak minõsülõ algoritmust, programcsomagot, gyakorlati alkalmazást fogadunk el hivatkozásként. Multiplicitás nélkül számolunk: egy hivatkozó publikáció egynek számít függetlenül attól, hogy hány publikációját idézi. Nem tekintjük különbözõnek azt sem, ha egy hivatkozó szerzõ - pld. a témakört áttekintõ cikkében - ugyanabban a vonatkozásban pusztán megismétli korábbi hivatkozását, vagy ha ugyanazt a gyakorlati alkalmazást több felhasználó is elvégzi.

A határok elérése egyébként még nem elégséges: minõségi szempontokat, (például ki és hogyan idéz) és más mennyiségi mutatókat, (külföldi hivatkozók száma, sokat idézett eredmények száma, a minimumkövetelmény ellenõrzésénél azonosnak tekintett hivatkozások száma, stb.) is összevetünk. Célszerû hát minél teljesebb listát készíteni, de abban a minimumkövetelmény feltételeit teljesítõ hivatkozások jól különüljenek el.

Végül egy megjegyzés: bár a Doktori Szabályzat megengedi, hogy a pályamû és a kiemelt publikációk között könyv is legyen, egy, nemcsak a szerzõ saját eredményeit tartalmazó könyv elbírálása a bizottságunk és az opponensek munkáját lényegesen megnehezíti.

2000. július

      A Matematikai Tudományok Osztálya
          Doktori Bizottsága
       e-mail cím: matdokt@office.mta.hu
Az Operációkutatási Bizottság kiegészítése

Informatikai Alkotás Tartalmi Értékelésének Alapelvei

Az Osztálynak az MTA doktora tudományos cím megszerzéséért indított eljárásban való közreműködéséről (2004)

Az MTA Doktori Tanácsa

Az MTA Doktori Szabályzata

Az MTA Doktori Szabályzata az Osztályügyrendekről

Az Operációkutatási Bizottság forgatókönyve az MTA Doktora címért benyújtott pályázatok véleményezéséhez

Forgatókönyv az MTA Doktora címért benyújtott pályázatok nyilvános vitájához




















































































































































































































































































































































































































































































































































































































































































































































































Vissza a honlaphoz.
A matematikai és az operációkutatási eredmények értékeléséről
(az Osztály 2002. december 18-ai ülésén kipróbálásra alkalmasnak ítélte meg)

Jóllehet a matematikai és az operációkutatási eredmények jellege egymástól eltérő, a Matematikai Tudományok Osztályán egy Doktori Bizottság működik. Ezért a tudományos eredmények értékeléséhez egységes követelményrendszer kidolgozására van szükség.

Az operációkutatáson és az alkalmazott matematikán belül három főbb kutatási terület különböztethető meg:

·    elméleti kutatások (modell-alkotás, modellek elméleti vizsgálata);
·    módszertani kutatások (módszerek, módszercsaládok kidolgozása, és elméleti, valamint numerikus vizsgálata, kísérletek);
·    alkalmazások (modell-alkotás, elméleti modellek bevezetése a gyakorlatban).

Megjegyezzük, hogy a területek között lehetnek átfedések.

A fenti felosztásból következik, hogy esetünkben több szempont szerint kell mérlegelni, másrészt, mivel a III. Osztályon egy Doktori Bizottság működik, ezért olyan szempontokat és értékelési rendszert kell alapul venni, amely az Osztályhoz tartozó minden kutatási területre érvényes.

Javasolt értékelési szempontok

1. A kutatási téma fontossága
·    elméleti kutatások
- mennyire központi a téma;
- milyen fontosabb következményei vannak az eredménynek;
·    módszertani kutatások
-    a modell, a módszercsalád és/vagy a módszer fontossága;
-    milyen fontosabb következményei vannak az eredménynek;
·    alkalmazások és alkotások
- az alkalmazási terület fontossága;
- milyen fontosabb következményei vannak az eredménynek;
2. Az eredmények eredetisége, mélysége és minősége
·    elméleti kutatások
-    az elméleti eredmény minősége;
(ugyanolyan módon kell megítélni, mint a matematikai eredményeket);
-    a módszerekhez kapcsolódó elméleti eredmény minősége;
(jellemző eredmény: új és jó tulajdonságokkal rendelkező elméleti algoritmus kidolgozása;
jellemző tulajdonságok: konvergencia, konvergenciasebesség, polinomialitás)
-    az alkalmazásokhoz kapcsolódó elméleti eredmény minősége;
(jellemző eredmény: új és jó tulajdonságokkal rendelkező, gyakorlati problémá(k)hoz illeszkedő modell(ek) felépítése;
jellemző tulajdonságok: megoldás létezése, megoldások száma, a modellben szereplő matematikai objektumok tulajdonságai;
az eredmény minőségének a megítéléséhez lényeges összetevő a gyakorlati probléma fontossága)
·    módszertani kutatások
- új algoritmus vagy algoritmus-család eredetisége, minősége;
(jellemző eredmények: számítógépen hatékonyan működő algoritmus kidolgozása, összehasonlító vizsgálatok elvégzéséhez módszertan és/vagy tesztfeladatok kidolgozása;
hatékonyság bemutatása: azon a szakterületen belül standardnak számító összehasonlító vizsgálatok)
    - ismert algoritmus vagy algoritmus-család továbbfejlesztése, hatékonyabbá tétele;
    (jellemző eredmény: számítógépen hatékonyan működő algoritmus kidolgozása;
    hatékonyság bemutatása: azon a szakterületen belül standardnak számító összehasonlító vizsgálatok)
    - algoritmusok megjavítása kísérleti-matematikai eszközökkel;
    (jellemző eredmény: algoritmus és/vagy tudományos célú szoftver;
    eredmények bemutatása: a szakterület standard összehasonlító vizsgálatai alapján)
    - kísérleti-matematikai eszközök kidolgozásának a minősége,
    (jellemző eredmény: tudományos célú szoftver;
    az eredmény minőségének megítéléséhez a szoftver vizsgálata is szükséges)
·    alkalmazások és alkotások
- új és fontos alkalmazási terület felfedezése;
    (jellemző eredmény: ismert modell és/vagy ismert módszer újszerű alkalmazása;
    minőség megítélése: a gyakorlati probléma fontossága és az alkalmazás színvonala;
    az alkalmazás színvonalának megítélését segíti:
-    a gyakorlati modell megoldása teszt adatokkal;
-    a gyakorlati modell megoldása éles adatokkal;
-    a gyakorlati modell megoldása üzemszerűen)
- ismert alkalmazási területen új és fontos összefüggések felfedezése;
(jellemző eredmény: az adott alkalmazási területen új modell és/vagy új módszertan alkalmazásával nyert új és fontos összefüggés;
az eredmény minőségének a megítéléséhez figyelembe kell venni a modell és/vagy módszertan újszerűséget, valamint az alkalmazás során nyert összefüggés(ek) jelentőségét).

3. Az eredmények alkalmazhatósága
·    elméleti kutatások
- az alkalmazhatóság széleskörűsége, az alkalmazás(ok) minősége és gyakorlati jelentősége;
·    módszertani kutatások
- az alkalmazhatóság széleskörűsége, az alkalmazás(ok) minősége és gyakorlati jelentősége;
·    alkalmazások és alkotások
- további alkalmazási lehetőségek, azok minősége és gyakorlati jelentősége.

Értékelés

A tudományos eredmények megjelenési formája tudományos igényű kell hogy legyen, lehetővé téve az eredmény minőségének a megítélését és a reprodukálhatóságát. Az értékeléshez meg kell határozni a fő szempontok súlyait. A fő szempontok szerinti értékeléseknél a minősítések az alábbiak lehetnek, amiket pl. a 0-5 skálán lehet megjeleníteni.

1. A kutatási téma fontossága
és
3. Az eredmények alkalmazhatósága
·    kiemelkedően fontos
·    fontos
·    kevéssé fontos
·    nem fontos
2. Az eredmények eredetisége, mélysége, minősége
·    kiemelkedő
·    nagyon jó
·    átlagos
·    gyenge

Az MTA doktora címért beadott pályázat esetén, a habitusvizsgálat során elvárható, hogy a pályázó tudományos teljesítménye legalább egy fő szempont szerint kiemelkedő legyen, egy másik szerint pedig nagyon jó minősítést kapjon.
Vissza a honlaphoz.

Informatikai Alkotás Tartalmi Értékelésének Alapelvei
(az Osztály 2003. május 28-ai ülésén kipróbálásra alkalmasnak ítélte meg)

(A habitusvizsgálatban elsősorban az öt kiemelt publikáció, a nyilvános vitán a doktori mű, a doktori értekezés értékeléséről van szó.)
Közel egyforma súllyal kell értékelni egyfelől a a) hasznosságot, fontosságot, alkalmazhatóságot, másfelől a b) minőséget, mélységet, eredetiséget.
Az előbbi érvényes a tisztán elméleti matematikai pályázatokra is, mégha ezek a fogalmak ott mást jelenthetnek is.
a) Ebből a szempontból az alkotást a maga teljességében, a tudományos és a gyakorlati vonatkozásait egységben kell tekinteni.
b) Ebből a szempontból elsősorban a tudományos jellegű eredményeket kell kiemelni. Az informatikában tudományos jellegű eredménynek minősülnek - az elméleti matematikához sorolható eredmények mellett - a következők:
1. Új számítástechnikai/informatikai módszertan, lényeges formális tartalommal. Jellegzetesen ilyenek a számítástechnikai rendszerek leírására, specifikációjára, a leírás verifikálására alkalmas elméleti keretek, amelyekkel a software engineering foglalkozik. A módszertan alkalmazási területe lehet az információs technológiákon belül és azon kívül is.
2. Új algoritmus. Ez részben az elméleti jellegű eredményekhez tartozik. Az ilyen eredmény értékelhető akkor is, ha mérhető gyakorlati/experimentális értéke is van, mondjuk tekintélyes programrendszer része, kiegészít, vagy kivált kereskedelemben kapható komplex eszközöket, termékként, vagy termékbe épülve is megjelenik, széles alkalmazási kört elégít ki.
3. A számítástudomány/informatika új alkalmazási területének feltárása, kidolgozása, ami újszerű, fontos és hasznos alkalmazási területre vonatkozik, megalapozott megoldással. Ide tartoznak többek között a nagy, speciális funkciójú adatbázisok, az intelligens grafikus felületek, a különféle irodai, üzleti, kulturális és mindennapi életben fontos új rendszerek kifejlesztései.
4. Új, számottevő részben számítástudományi/matematikai hátterű, tartalmú modell kidolgozása.
5. Számítógépes kísérletek, szimuláció: egy alkalmazási terület (jellegzetesen más tudomány) egy problémája kapcsán számítástudományi megoldásokra is lényegesen építő eredmény.
6. Olyan alkotások, amelyek a fentiek közül többféle összetevő együtteseként alkotnak új minőséget.

Az Osztály ezeket az alapelveket gyakorlati kipróbálásra alkalmasnak találta.
Vissza a honlaphoz.

ÜGYREND

AZ MTA III., A MATEMATIKAI TUDOMÁNYOK OSZTÁLYÁNAK AZ MTA DOKTORA TUDOMÁNYOS CÍM MEGSZERZÉSÉÉRT INDÍTOTT ELJÁRÁSBAN VALÓ KÖZREMŰKÖDÉSÉRŐL

Ezt az ügyrendet az MTA-ról szóló 1994. évi XI. törvényével, az MTA Alapszabályával és az MTA Doktori Szabályzattal együtt kell alkalmazni.

Eljárási szabályok

1.

A doktori ügyekben eljáró testületek és személyek
(D.Sz. 9., 16., 17. pont)
(1) Az MTA Doktora tudományos cím megszerzéséért indított eljárásban (a továbbiakban: doktori eljárás) testületként járnak el az MTA III., a Matematikai Tudományok Osztálya (a továbbiakban: osztály) és az osztály tudományos bizottságai, amelyek a következők.

A három szakmai bizottság (a továbbiakban: bizottság): a Matematikai Bizottság, az Informatika- és Számítástudományi Bizottság, az Operációkutatási Bizottság, valamint az általuk delegált (állandó és a konkrét pályázatok elbírálására teljes joggal felruházott ideiglenes), az MTA Doktora címmel rendkelkező tagokból álló Doktori Bizottság (a továbbiakban doktori bizottság).

A doktori bizottság állandó tagjainak a számszerinti összetételét és a delegálható ideiglenes tagok maximális számát az osztály írja elő.

(2) A doktori eljárásban a jelen ügyrendben külön meghatározott esetekben saját hatáskörében jár el az osztály elnöke, a bizottság elnöke, a doktori bizottság elnöke és az elõterjesztõ.

(3) A doktori eljárásban a szervezési és végrehajtási feladatokat az osztály tudományos titkára - a Doktori Tanács Titkárságával együttmûködve - látja el.

2.

Az eljárás megindulása
(D.Sz. 25., 31. pont)

(1) Ha a kérelmezõ a doktori cím megszerzése iránti kérelmét – a Doktori Szabályzat 25. pont (3) bekezdésével ellentétben – közvetlenül az osztálynak, vagy bizottságnak küldi el, az osztály, illetõleg a bizottság azt érdemi vizsgálat nélkül a beérkezéstõl számított 8 napon belül továbbítja a Doktori Tanácshoz.

(2) Az osztály doktori ügyben az MTA Doktori Tanácsa (a továbbiakban: Doktori Tanács) elnökének az osztály elnökéhez címzett megkeresésére jár el. A megkereséshez a kérelmezõ által benyújtott valamennyi iratot (a továbbiakban: iratok) mellékelni kell.

(3) A kérelmezõ a rövid szakmai önéletrajzát, publikációs jegyzékét és hivatkozási jegyzékét, valamint az osztály által kért egyéb anyagok közül a néhány legjobb eredmény önértékelését elektronikus formában is tartozik benyújtani.

3.

Illetékesség
(D.Sz. 31-34. pont)

(1) Az osztály elnöke a Doktori Tanács elnökének megkeresését - annak beérkezésétõl számított 15 napon belül - megvizsgálja abból a szempontból, hogy az eljárás lefolytatására az osztály tudományszak szerint illetékes-e.

(2) Az illetékesség vizsgálata során a Doktori Szabályzat rendelkezéseit (31-34. pont) kell alkalmazni.

(3) Ha az osztály elnöke az eljárásra az osztály illetékességét megállapítja, felszólítja a bizottságokat, hogy nyilatkozzanak illetékességükről.

(4) Ha az illetéktelenséget állapítja meg, akkor errõl az osztályt is tájékoztatja.

4.

(1) A bizottság nevében elnöke nyilatkozhat a bizottság illetékességéről: az osztály elnökének felszólításától számított 15 napon belül állapíthatja meg illetékességét, illetve illetéktelenségét. Illetékes minden olyan bizottság, amelynek elnöke azt (akárcsak részben) annak nyilvánítja.

(2) Ha egyik bizottság sem nyilvánul illetékesnek, a Doktori Szabályzat rendelkezései (32. pont (2) bek.) szerint kell eljárni, 15 napos határidővel.

5.

A tudományos bizottság feladatai
(D.sz. 17., 35. pont)

(1) A bizottság az osztály elnökének kijelölése alapján jár el. A bizottság a doktori kérelemben foglaltak vizsgálatát az iratok hozzá érkezésétõl (3. pont (3) bek.) számított 60 napon belül tartozik lefolytatni, érdemi állásfoglalását javaslatba foglalni, és azt a doktori bizottsággal és az osztállyal írásban közölni.

A bizottság ennek az eljárásnak a lefolytatására azonban maga helyett a doktori bizottságot is megbízhatja.

(2) A bizottság ideiglenes tagokat delegálhat a doktori bizottságba saját tagjai közül. Ha több bizottság is illetékes, akkor az egyes bizottságok által delegálható tagok számát a bizottságok elnökei és a doktori bizottság elnöke közösen határozzák meg, betartva az osztály előírását az ideiglenes tagok maximális számáról.

6.

A tudományos bizottság eljárása
(D.Sz. 2, 17, 19-21., 35. pont)

(1) A bizottság és a doktori bizottság elnöke egymással egyetértésben az iratokat - elõterjesztés elkészítése érdekében - a doktori bizottság szakmailag illetékes (legalább) két tagjának adja át azzal, hogy elõterjesztésüket a kérelmezõ tudományos munkásságáról, a rövid értekezés benyújtása esetén, e mû alapján lefolytatható eljárás lehetõségérõl (DSZ 25/A (4) bek.) és a lehetséges hivatalos bírálókról, valamint a bíráló bizottságról egymástól függetlenül, írásban nyújtsák be a bizottságnak és a doktori bizottságnak. Az egyik előterjesztő a doktori bizottság állandó tagja kell, hogy legyen. Indokolt esetben a többi elõterjesztõnek olyan szakember is felkérhetõ, aki nem tagja a doktori bizottságnak.

Az elõterjesztõnek 30 napot kell határidõként biztosítani elõterjesztése elkészítéséhez.

(2) A bizottság valamennyi tagjának legalább 8 nappal az ülés elõtt elektronikus vagy írásos formában meg kell kapnia a kérelmezõ rövid szakmai önéletrajzát, publikációs jegyzékét, hivatkozási jegyzékét, a téziseket, az osztály által kért egyéb anyagokat, a referensek írásos véleményét.

(3) A bizottság az elõzõ bekezdésben említett elõterjesztést érdemben tárgyalja, és különösen a következõ kérdésekben foglal egymástól elkülönítve állást:

a) a kérelmezõnek tudományos munkássága alapján adományozható-e doktori cím (Doktori Szabályzat 1. pont (1) bekezdés),

b) a benyújtott doktori mû (Doktori Szabályzat 25/A.) elbírálásra alkalmas-e, rövid értekezés benyújtása esetén e mû alapján az eljárás lefolytatható-e,

c) a hivatalos bírálók és a bíráló bizottság személyi összetételének megfelelõ kialakítása.

Ennek során a bizottság a benyújtott értekezés érdemi részletes vizsgálatát mellõzi; az értekezés tartalmával annyiban foglalkozik, hogy az elbírálásra formailag alkalmas, vagy alkalmatlan, illetõleg rövid értekezés alapján az eljárás lefolytatható-e. Az a) és b) pontban foglaltak szerinti állásfoglalást indokolással kell ellátni.

(4) A bizottság a kérelmezõ meghallgatását rendelheti el (Doktori Szabályzat 35. pont (3) bek.), ha

- az elõterjesztések tárgyalásakor azt szükségesnek tartja,
- az elõterjesztések meghallgatása után szükségesnek látszik.

(5) A bizottság abban az esetben határozatképes, ha a szavazásból ki nem zárt tagjainak legalább fele az ülésen jelen van.

(6) A bizottság az előterjesztők előzetesen írásban benyújtott véleménye ismeretében tárgyalhatja az ügyet. Az ülésen legalább a doktori bizottsági tag előterjesztőnek jelen kell lennie. Ha az előterjesztői vélemények ellentétesek egymással vagy ha a bizottság bármelyik tagja ragaszkodik hozzá, csak valamennyi előterjesztő jelenlétében tárgyalható az ügy.

A bizottság álláspontjának kialakítását szolgáló ülésen a bizottság valamennyi tagja részt vesz, azonban csak a Doktori Szabályzat 2. pontjának (3) bekezdésében megjelöltek szavaznak. A kérelmező szakmai alkalmasságáról 0-1-2-3 fokozatú szavazatokkal – a rövid értekezés alapján lefolytatható eljárásról igen-nem szavazatokkal titkosan foglal állást, majd állásfoglalását megindokolja. A szavazás eredménye a kérelmezõ szakmai alkalmasságáról abban az esetben pozitív, ha az ülésen adható legnagyobb pontszám 2/3-át eléri. Rövid értekezés alapján akkor folytatható le az eljárás, ha az igen szavazatok száma a 2/3-ot eléri.

(7) A bizottság nyílt szavazással (igen-nem) dönt a hivatalos bírálókról, valamint a bíráló bizottság személyi összetételérõl szóló javaslatról. Ha a titkos szavazást kérné a bizottság egy tagja, azt el kell rendelni.

(8) A hivatalos bírálókról és a bíráló bizottság személyi összetételérõl az eljárásra bocsáthatóság vizsgálata után állást kell foglalni akkor is, ha a bizottság alkalmatlannak tartja a kérelmezõt a doktori cím megszerzésére. Lehetõség szerint valamennyi hivatalos bíráló, és a bíráló bizottsági tisztségviselõ és tag helyettesítésére tartalékot is ki kell jelölni.

(9) A bizottság állásfoglalásának azt a részét, amely a pályázó tudományos munkásságának értékelésérõl, valamint a rövid értekezés alapján lefolytatható eljárásról szól (az 1. pont (1) bekezdés és a 25/A. pont (4) bekezdésnek megfelelõen), szakmai indoklással kell ellátni. Nem kell indokolni a hivatalos bírálók és a bíráló bizottság személyi összetételére vonatkozó javaslatot.

(10) A bizottság ülésérõl emlékeztetõt kell készíteni, amely azt tartalmazza, hogy mi volt a szavazásra feltett kérdés, a szavazást megelõzõ vitában milyen érvek hangzottak el, és mi volt a szavazás aránya, eredménye. A bizottság az elõterjesztõk nevét titkosan kezeli.

(11) A bizottság ülésérõl az emlékeztetõt a bizottság titkára készíti el. A bizottság állásfoglalását tartalmazó határozatot annak indoklásával együtt az emlékeztetõbe kell foglalni. A bizottság állásfoglalását - az errõl szóló emlékeztetõt - az elnök és a titkár írja alá, s azt az ülést követõ 15 napon belül a doktori bizottság és az osztály elnökének kell megküldeni.

7.

A doktori bizottság feladata

(1) A bizottság után a doktori bizottság is megtárgyalja a pályázatokat.

a) Az osztály illetékességi körébe tartozó tudományterületek sajátosságait figyelembe véve, mégis egységes szempontok szerint értékeli a pályázatokat, összefoglalja a különböző véleményeket, és ezzel közvetlenül előkészíti az osztály döntését.

b) A doktori eljárás elvi és ügyrendi kérdéseiben javaslatokat terjeszt az osztály elé.

(2) A bizottság előterjesztői lesznek a doktori bizottság előterjesztői is. Ettől eltekintve – értelemszerűen - a doktori bizottság is a bizottság eljárási szabályait követi, l. 6. (2)-(11), kiegészítve azzal, hogy az osztálynak küldendő jelentésében javaslatot tesz az osztály előterjesztőinek a személyére is, ügyelve arra, hogy ellentétes vélemények esetén azok mindegyike képviselve legyen.

(3) A bizottság és a doktori bizottság eljárásának itt nem szabályozott részleteiről a bizottság és a doktori bizottság egymással összhangban levő és az osztály által jóváhagyandó kiegészítő ügyrendje intézkedik.

8.

Az osztály eljárása
(D.Sz. 36. pont)

(1) Az osztály a bizottság és a doktori bizottság állásfoglalását – az utóbbi beérkezésétõl számított 60 napon belül - ülésen tárgyalja. Az ügy előterjesztésére az osztály elnöke - ésszerû határidõ megjelölésével – a doktori bizottság javaslata alapján (legalább) két elõterjesztőt kér fel.

(2) Ha az előterjesztő véleménye eltér a bizottság és a doktori bizottság állásfoglalásától, vagy annak kiegészítését tartja szükségesnek, elõterjesztését írásba foglalja. Ha az elõterjesztõ egyetért a bizottság vagy a doktori bizottság állásfoglalásával, és annak kiegészítését nem tartja szükségesnek, ezt feljegyzi a bizottság, illetve a doktori bizottság állásfoglalását tartalmazó iraton, a dátum feltüntetésével és azt aláírja.

(3) Az előterjesztő írásba foglalt elõterjesztését, illetõleg a bizottság vagy a doktori bizottság állásfoglalására feljegyzett egyetértését (a továbbiakban ezek együtt: előterjesztés) az osztály elnökének nyújtja át.

(4) Az osztály elnöke megvizsgálja az elõterjesztést abból a szempontból, hogy az tárgyalásra alkalmas-e.
a) Ha az osztály elnöke az előterjesztést tárgyalásra alkalmasnak tartja, azt a következõ ülés napirendjére felveszi, és az osztály tudományos titkára közremûködésével gondoskodik arról, hogy az érdemi döntéshez szükséges anyagot – beleértve a kérelmezõ rövid szakmai önéletrajzát, publikációs és citációs listáját, az osztály által kért egyéb anyagokat, a bizottság jelentését, az összes addig készült írásos véleményt is e-mailen vagy írásban az osztály valamennyi tagja az ülés elõtt legalább 8 nappal megkapja.

b) Ha az osztály elnöke az elõterjesztést nem tartja tárgyalásra alkalmasnak, az elõterjesztõt véleménye kiegészítésére hívhatja fel - megjelölve annak hiányosságát. Az osztály a kérelem megítélésére további más előterjesztőt is felkérhet azzal, hogy előterjesztését 30 napon belül készítse el. Az ügy tárgyalására akkor kerülhet sor, ha mindkét előterjesztést benyújtották; ilyen esetben az osztály a bizottság és a doktori bizottság állásfoglalását az előterjesztések beérkezésétõl számított 30 napon belül tárgyalja.

(5) Ha az ügyben két vagy több előterjesztés készült, ezek csak együttesen tárgyalhatók.

(6) Az osztály ülésére - tanácskozási joggal - a tudományos bizottság elõterjesztõit és elnökét meg lehet hívni.

9.

(D.Sz. 2, 16. pont)

(1) Az osztály ülésén az előterjesztő arról nyilatkozik, hogy írásbeli előterjesztését fenntartja-e.

(2) Az előterjesztő nyilatkozata után az osztály elnöke a vitát megnyitja. Elõször az osztály tagjainak kérdéseire válaszol az elõterjesztõ. Ezt követi az érdemi vélemény kifejtése a kérelmezõ tudományos munkásságáról. A megbeszélés addig tart, amíg érdemi hozzászóló már nincs.

(3) Az elõterjesztés tárgyalását követõen az osztály elnöke szavazást rendel el. A tudományos munkásság érdemi megítélésérõl az osztály a Doktori Szabályzat 2. pontjának (3) bekezdése szerinti akadémikusai és az MTA Doktora címmel rendelkező köztestületi tagjai titkos szavazással 0-1-2-3 pontértékű szavazatokkal foglalnak állást. A szavazás eredménye a kérelmezõ számára abban az esetben pozitív, ha az ülésen adható legnagyobb pontszám 2/3-át eléri. A rövidített értekezés alapján lefolytatható eljárás engedélyezésérõl igen-nem szavazatokkal kell dönteni. A rövid értekezés alapján akkor folytatható le az eljárás, ha a jelen lévõ szavazásra jogosultak kétharmada e mellett dönt.

(4) Az előterjesztés tárgyalásáról nem kell jegyzőkönyvet felvenni; az állásfoglalást és annak érdemi indokait írásba kell foglalni. A szavazás után az állásfoglalás indokait az osztály elnöke szóban összefoglalja. Az állásfoglalás tartalmát és az indoklást - a megbeszélés során elhangzottak alapján - az osztály tudományos titkára foglalja írásba, s azt az osztály elnöke hagyja jóvá.

(5) Ha a szavazásban részt vett osztály-tag a szavazással kialakított állásfoglalással nem ért egyet, vagy ha az elõzõ bekezdésben említett elnöki összefoglalóban foglaltakat lényegesen másképpen tartja megalapozottnak, az ülést követõen 8 napon belül írásban külön véleményt nyújthat be. A különvéleményt az osztály állásfoglalásáról szóló irathoz kell nyíltan csatolni.

10.

A hivatalos bírálók és a bíráló bizottság kijelölése

(1) Hivatalos bírálót a szakterület szerint illetékes legjobb szakemberek közül kell felkérni, a kizárás szabályainak (Doktori Szabályzat 23.) figyelembevételével.

(2) Hivatalos bírálónak az osztály három, tartalék-bírálónak legalább két szakembert jelöl ki. Közülük legfeljebb egy lehet csak PhD fokozattal rendelkező. Ha az osztálynak kikötései vannak arról, hogy melyik hivatalos bíráló helyett melyik tartalék-bíráló járhat el, határozatában errõl kifejezetten kell rendelkezni.

(3) Az osztály az elõterjesztõ javaslata figyelembevételével jelöli ki a hivatalos bírálókat és a bíráló bizottság elnökét, titkárát és tagjait, valamennyit megfelelõ tartalékkal. (Doktori Szabályzat, 19. pont).

(4) Az elõterjesztő a bizottság vagy a doktori bizottság javaslatától eltérhet: ha mást javasol e feladat ellátására, azt az osztály ülésén szóban indokolni tartozik.

(5) Az osztály a hivatalos bírálók személyérõl, a bíráló bizottság személyi összetételérõl nyílt szavazással és "igen-nem" szavazatokkal, egyszerû többséggel dönt. Döntését nem kell indokolni.

11.

(1) Az osztály elnöke egyetlen iratba foglalva küldi meg a Doktori Tanács elnökének az osztály állásfoglalását arról, hogy a kérelmezõ tudományos munkássága alapján alkalmas-e a doktori cím megszerzésére, és döntését arról, hogy az eljárás rövid értekezés alapján lefolytatható-e, a benyújtott munkának kik a hivatalos bírálói, továbbá a bíráló bizottság kikbõl áll, tartalékokkal együtt.

(2) A Doktori Tanács elnöke tájékoztatja az osztály elnökét arról, hogy az eljárás engedélyezésérõl és a vitára bocsátásról a Doktori Tanács milyen döntést hozott.

12.

Eljárás a nyilvános vita után
(D.Sz. 2, 16, 45-46. pont)

(1) A nyilvános vita után - három napon belül - a bíráló bizottság elnöke a bíráló bizottság írásba foglalt és indoklással ellátott állásfoglalását az MTA Doktori Tanácsa Titkárságának nyújtja be, amely azt nyolc napon belül megküldi az osztálynak.

A bírálóbizottság indoklással ellátott állásfoglalását, a nyilvános vita jegyzõkönyvét, az opponensek írásos véleményét, az esetleges különvéleményeket a doktori bizottság tagjai is megkapják. Ha bármelyik tag 8 napon belül kéri, az osztály ülése elõtt a doktori bizottság is megtárgyalja az ügyet azzal a céllal, hogy - különösen ellentétes véleményeket kiváltó pályázat esetében - megkönnyítse az osztály döntését. Ha ilyen kérés nincs, akkor a bizottság elnöke jelzi az osztály elnökének, hogy a bizottságnak nincs hozzáfűznivalója.

(2) A bíráló bizottság állásfoglalását az osztály tárgyalja. Az ülésen elõterjesztõ a bíráló bizottság elnöke, akadályoztatása esetén a bizottság általa felkért tagja.

Az előterjesztés megvitatása után az osztály a Doktori Szabályzat 2. pontjának (3) bekezdése szerinti akadémikusai és az MTA Doktora címmel rendelkező köztestületi tagjai titkos szavazással, 0-1-2-3 pontértékû szavazatokkal foglalnak állást arról, hogy a doktori mű alapján adományozható-e doktori cím a kérelmezőnek.

A szavazás eredménye a kérelmező számára abban az esetben pozitív, ha az ülésen adható legnagyobb pontszám 2/3-át eléri.

(3) Az előző bekezdésben megjelölt eljárásról jegyzõkönyvet csak abban az esetben kell készíteni, ha a bíráló bizottság és az osztály állásfoglalása érdemben eltér egymástól; ebben az esetben az osztály állásfoglalását indoklással kell ellátni.

13.

(1) Az osztály állásfoglalásait a kérelmezõ megtekintheti, de az állásfoglalások, vélemények szerzőinek a nevét nem ismerheti meg.


(2) Az osztály doktori ügyeket július és augusztus hónapban nem tárgyal: az elintézési határidőt ennek megfelelõen kell számítani.

(3) Bár az eljárás nyelve általában a magyar, az osztály támogatja, hogy a pályázók idegen nyelven írják meg értekezésüket. Akár elõzetes megkeresésre is nyilatkozik arról, hogy konkrét témában ez mely idegen nyelvet jelent, illetve mely idegen nyelven folytatható le a teljes eljárás.


Az érdemi vizsgálat elvei

14.

A kérelmezõ munkássága
(D.Sz. 1, 25. pont)

(1) Az osztály a kérelmezõ tudományos munkásságának megítélésében, a Doktori Szabályzat 1. §-ának és a 25/A §-ának figyelembevételével - tudományos meggyõzõdése alapján dönt. Ennek során figyelembe veheti bíróság, illetõleg közigazgatási szerv jogerõs határozatát, az Akadémiai Kutatásértékelési Bizottság ajánlásait az egyéni kutatói teljesítmény értékelésérõl, hazai vagy külföldi szakemberek véleményét, ajánlását, az ügyben eljáró bíráló bizottság állásfoglalását: ezek azonban nem kötik, döntése mindezekkel ellentétes tartalmú is lehet. Döntését abban az esetben indokolja, ha azt az MTA Doktori Szabályzata, vagy a jelen ügyrend elõírja.

A kérelmezõ tudományos munkásságát pályázati kérelmében maga tartozik bemutatni (Doktori Szabályzat 4. pont); azt a bizottság és az osztály ellenõrzi és véleményezi, de nem köteles önálló vizsgálatával helyettesíteni.

(2) A kérelmezõ munkássága formai és tartalmi ismertetõ jegyek alapján ítélhetõ meg.

(3) A formai követelmények a kérelmezõnek a tudományos életben való részvételét, jelenlétét igazolják, rendszerint számszerûsíthetõ adatokkal.

(4) A tartalmi követelmények a kérelmezõnek a felkészültségét és a tudományterületre gyakorolt hatását, munkássága hatékonyságát – a személyéhez egyértelmûen köthetõ tudományos eredményeket (pl. egyszerzõs közlemények) – igazolják, rendszerint nem számszerûsíthetõ adatokkal.

(5) A kérelmezõ tudományos teljesítményének értékét a formai és a tartalmi követelmények ésszerû mérlegelésével - elsõsorban a tartalmi követelmények alapján - kell meghatározni.

(6) a) Az osztály a következõ két pontban felsorolt általános követelményeken túl külön dokumentum(ok)ban sorolja fel a szakmaspecifikus tartalmi és formai követelményeket.

b) A dokumentum(ok)ban felsorolásra kerülnek azok az anyagok is, amelyeket a kérelmezõnek a Doktori Szabályzatban felsoroltakon felül be kell nyújtania.

c) Ezeket a dokumentumokat az osztály eljuttatja a Doktori Tanács Titkárságának, amely azokat nyilvános helyen a pályázók számára elérhetõvé teszi, elõzetes érdeklõdésre vagy a pályázatuk beadásakor nekik írásban is átadja.

d) Jelenleg az osztály által elfogadott ilyen dokumentum a „Doktori Bizottság Tájékoztatója" (www.math.bme.hu/akademia/dokttaj.html).

15.

Formai követelmények

(1) A formai szempontból a kérelmezõ abban az esetben felel meg az elvárásoknak, ha

- szakterületén megfelelõ számú, és megfelelõ színvonalú fórumon publikált közleménye van,
- közleményeit megfelelõ számban idézik, hasznosítják mások közleményei,
- a tudományos közéletben az elvárható gyakorisággal vesz részt.

Ezeket a tudományszak sajátosságainak megfelelõen kell vizsgálni.

(2) A közlemények mennyiségének vizsgálata arra terjed ki, hogy a közlemény mûfajbeli adottságai folytán mennyiben tartalmazhat önálló tudományos teljesítményt. Különösen az

-    önálló tudományos könyvek,
-    tudományos könyvben önálló fejezetek,
-    önálló egyszerzõs, rangos tudományos folyóiratokban megjelent cikkek, tanulmányok,
-    szakcikkek, tanulmányok,
-    felsõoktatási tankönyvek, jegyzetek,

számát, arányát, továbbá az ezekre való hivatkozásokat indokolt vizsgálni.

(3) Hivatkozásként nem vehetõ figyelembe olyan tudományos munka, amelynek szerzõje vagy társszerzõje a kérelmezõ (önhivatkozás figyelembevételének kizárása).

(4) A tudományos közéletben való részvétel értékelése során figyelembe vehetõ az, hogy a kérelmezõ

-    milyen tudományos szervezeteknek tagja,
-    az utóbbi öt évben milyen kutatói pályázatokat nyert el, ill. milyen kutatási megbízásokat kapott,
-    közremûködött-e tudományos továbbképzésben, ill. minõsítésben, milyen minõségben, hányszor,
-    hazai és nemzetközi tudományos konferencián részt vett-e, milyen minõségben, hányszor,
-    kapcsolatban áll-e külföldi tudományos, ill. felsõoktatási intézetekkel, nemzetközileg ismert szakemberekkel,
-    milyen egyéb tudományos jellegû közszereplést vállalt.

 
16.

Tartalmi követelmények

(1) A tartalmi követelmények* vizsgálata során elsõsorban a következõket kell figyelembe venni és értékelni:

- a tudományos munkásság eredményessége,
- tudományos felkészültség.

(2) A tudományos munkásság eredményességének értékelése a tudományos pályafutás és a tudományos mûvek tartalmi, színvonalbeli vizsgálata alapján végezhetõ el. Mindkét értelemben a kérelmezõ tevékenységét az egyetemi végzettségtõl kell áttekinteni a kérelem benyújtásáig terjedõ idõszakig. Külön értékelni kell a tudományos fokozat megszerzését követõ idõszak eredményeit.

(3) Külön kell értékelni azt, ha a pályázó a magyar tudományos kutatás külföldi megismertetését elõsegítette, hírnevét növelte.

(4) A kérelmezõ tudományos közleményeit összességükben kell vizsgálni abból a szempontból, hogy az egyes közlemények megjelenésük idején megfeleltek-e a nemzetközi tudományos színvonalnak.

(5) A kérelmezõ tudományos közleményei színvonalának megítélése során kell állást foglalni annak az öt mûnek a tudományos értékérõl, amelyet a kérelmezõ megjelölt és az iratokhoz csatolt /Doktori Szabályzat, 25. pont (4) f.)/.

(6) A felkészültséghez ezen túl hozzátartoznak más kutatói adottságok is, mint pl. szervezõkészség, nyelvi ismeret, irányító képesség, a tudományos problémák megoldásához kiemelkedõ felismerõ képesség, stb. - az irányító, vezetõ tudományos kutató személyes készségei és tulajdonságai - amelyekre a munkásságból lehet következtetni, és amely elvárható attól, aki a címet megszerezni kívánja.


ZÁRADÉK

Az ügyrend kiegészítését az MTA III., Matematikai Tudományok Osztálya 2004. március 10-ei ülésén fogadta el.
Az MTA Doktori Tanácsa az ügyrendet 2004. április 23-ai ülésén hagyta jóvá.

Kivonat a Doktori Tanács 2003. szeptember 26-i határozatának 2. mellékletéből

 HATÁROZAT

az MTA tudományos osztályainak az MTA doktora tudományos cím megszerzéséért indított eljárásban való közreműködéséről szóló ügyrendjeiről

(Elfogadta a Doktori Tanács 2003. szeptember 26-án)

4. A Matematikai és Műszaki Tudományok Osztályának az Ügyrend 5. pontjára tett előterjesztését az alábbiak szerint hagyja jóvá:

"A bizottság az; osztály elnökének kijelölése alapján jár el. A bizottság a doktori kérelemben foglaltak vizsgálatát az iratok hozzá érkezésétől. (3. pont (3) bek.) számított 60 napon belül tartozik lefolytatni, érdemi állásfoglalását javaslatba foglalni, és azt az osztállyal írásban közölni."

5. A Matematikai Tudományok Osztályának az Ügyrend 8. pont (1) bekezdésére tett előterjesztését az alábbiak szerint hagyja jóvá:

 "(1) Az osztály a bizottság állásfoglalását - annak beérkezésétől számított 60 napon belül - ülésen tárgyalja. Az ügyelőterjesztésére az osztály elnöke - ésszerű határidő megjelölésével az osztály szakma szerint illetékes két tagját kéri fel."

7. A Doktori Tanács felkéri a Matematikai Tudományok Osztályát, hogy e határozat indoklásának figyelembevételével vizsgálja meg ismét az Ügyrendre tett javaslatának 1. pont (1), 3. pont (1), 4. pont, 6. pont. (1/a), (1/b) és a 12. pont (1) bekezdésekre vonatkozó részét, továbbá döntsön a felterjesztésben jelzett 9. pont (4) és 12. pont (4) bekezdésekben megjelöltekről.

Egyes elintézési idők előírása (5. pont)

A tudományos bizottságoknak 60 nap vizsgálati időtartamot biztosít a szabályzat. A doktori ügyek intézésének időtartama jelentős csökkentést igényel, ezért nem indokolt a 60 napos határidő fölemelése. Ennek a szintnek a feszítettebb munkájával is hozzá kell járulni az eljárás időtartamának csökkentéséhez.

A tudományos bizottságok (1. pont (1) bekezdés)

Az MTA Alapszabálya és a DSz. egyaránt nem rendelkezik a tudományos osztályok önálló doktori tudományos bizottságáról. Kategorikusan nem zárja ki, hogy az osztály - doktori eljárásra specializálódott - tudományos bizottságot hozhasson létre. A Doktori Tanács 1995-ben ebből kiindulva nem kifogásolta a Matematikai Tudományok, az Orvostudományok és a Kémiai Tudományok Osztályának ügyrendjében előírt megoldást. Ezzel szemben mind az Alapszabályból, mind a DSz-ból a szakterület specifikus testület eljárása vezethető le. Ha a doktori ügyek intézésére létrehozott bizottság a tudományos szakterületek művelésére létesített bizottságok feladatkörét, hatáskörét nem érinti, az elfogadható. Abban az esetben, ha a Doktori Bizottság más tudományos bizottság feladatkörét, hatáskörét vonja el, amelyet a szakterület specifikus tudományos bizottság akadály nélkül képes lenne gyakorolni, akkor az hatáskör elvonás; a szakterület szerint a doktori eljárásban való részvételre alkalmas bizottság hatáskörének elvonása. Ha a követelményeket a tudományos osztály úgy tudja teljesíteni, hogy tudományos bizottságai önkéntesen társulnak egy, a doktori ügyekkel foglalkozó tudományos bizottságba, melyben részvételük arányosan biztosított, akkor ez a megoldás elfogadható. Ha az önkéntes társulás feltételeinek meglétét bármely tudományos bizottság kifogásolja, és a tudományos bizottság szakmai összetétele alkalmas a doktori pályázat érdemi elbírálására, akkor az osztály ennek megfelelő gyakorlatot kell, hogy folytasson.

Vissza a honlaphoz.

AZ OPERÁCIÓKUTATÁSI BIZOTTSÁG FORGATÓKÖNYVE

AZ MTA DOKTORA CÍMÉRT

BENYÚJTOTT PÁLYÁZATOK VÉLEMÉNYEZÉSÉHEZ

A forgatókönyv az MTA Doktori Szabályzatával és az

Osztály által elfogadott Ügyrenddel együtt érvényes.

 I.

A VITA ELŐTT

Elnök: Megállapítja, hogy a tanácskozás lefolytatható-e, a referensek és a tudományos bizottság tagjai az előírt számban és összetételben megjelentek-e. (A referensek közül legalább egy jelen van. Ha az előterjesztői vélemények ellentétesek egymással, vagy ha a bizottság bármelyik tagja ragaszkodik hozzá, csak valamennyi előterjesztő jelenlétében tárgyal- ható az ügy. A tudományos bizottságban a doktorok száma eléri a hármat (MTA Doktori Szabályzat, 17. pont: "A tudományos bizottság ülése a doktori eljárásban akkor határozatképes, ha azon a doktori eljárásban szavazati joggal rendelkező tagjainak legalább a fele jelen van."). A bizottság abban az esetben határozatképes, ha a szavazásból ki nem zárt tagjainak legalább fele az ülésen jelen van (A Matematikai Osztály bizottságai ügyrendje 6 (5)).

Kialakítja a tudományos bizottság álláspontját arról, hogy a véleményezést lefolytatják-e, vagy - ha annak törvényes akadálya lenne - elhalasztja-e és ha igen, mikorra.

A tudományos bizottság tagjai: ismertetik előzetes kérdéseiket, véleményüket, az írásban foglalt kérdéseket csatolják az iratokhoz.

Titkár: ismerteti a további írásban érkezett kérdéseket, véleményeket, bejelentéseket.

Elnök: Tanácskozás után összegzi a munkával kapcsolatban felmerült előzetes kérdéseket kialakítja a nyilvános vitában felvetendő, illetőleg tisztázandó kérdéseket. Ha szükségesnek látja, felvilágosítást kérhet a referensektől. A bizottság kérdéseit a titkár feljegyzi, s azt az iratokhoz kell csatolni.

II.

A VITA

Elnök: A vitát megnyitja és bejelenti, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsa megindította az eljárást:

X.Y.

"ZZZZ ZZZ"

című munkájával kapcsolatban.

Megállapítja, hogy a vita lefolytatható-e:
a) a tudományos bizottság tagjai jelen vannak-e elégséges számban és összetételben. b) megjelentek-e a hivatalos referensek az előírt számban.
Ezek után felteszi a kérdést a tudományos bizottsághoz, hogy a vita megkezdésével kapcsolatban van-e kérdésük, megjegyzésük.

Elnök: Összefoglalja a referensek véleményét, a főbb megállapításokat és az esetleges kiegészítéseket. Megnyitja a nyílt vitát.

Elnök: Felkéri a titkárt, hogy ismertesse a tudományos bizottság tagjai által felvetett és másoktól írásban érkezett kérdéseket.

Elnök: A kérdések és hozzászólások következnek.

Elnök: Felteszi a kérdést, kíván-e valaki kérdést intézni a referensekhez.

Elnök: Felteszi a kérdést, kíván-e valaki hozzászólni. (Az elnök, ha úgy látja helyesnek, a kérdést és a felszólalást összevonhatja.) Az elnök a jelentkezések sorrendjében szót ad minden hozzászólónak mindaddig, amíg jelentkező van.

(Megjegyzés: A vitát az elnök indokolt esetben felfüggesztheti. A felfüggesztés okát, továbbá a vita folytatásának időpontját és helyét a jelenlévők előtt ki kell hirdetni.)

A felfüggesztés indoklása lehet, ha előre látható, hogy a vita nem zárható le a rendelkezésre álló időn belül.

A tudományos bizottság - tanácskozás után - dönt arról, hogy felmerült-e olyan kérdés, ami indokolja, hogy a tudományos bizottság elnöke meghívja és meghallgassa a zárt ülésen a jelöltet. Ha ilyen nem merült fel, a vita általános értékelését adja. Ennek befejeztével az elnök titkos szavazást rendel el. A szavazásban csak a Doktora címmel rendelkező tagjai vehetnek részt.

A szavazás hivatott megítélni a szakmai alkalmasságot. Az értékelés a Matematikai Osztály által elfogadott értékelési rend alapján történik.

A tudományos bizottság szavaz:

1. a pályázat témájának és az eredmények fontosságáról: erre maximum 20 pont adható,

2. a tudományos eredmények minősége és mélysége: erre maximum 50 pont adható,

3. a tudományos eredmények alkalmazhatóságáról: erre maximum 30 pont adható és

4. a kérelmező szakmai alkalmasságáról: erre a hagyományos 0-1-2-3 pontokkal kell szavazni.

A szavazás után a tudományos bizottság a döntést, valamint az elhangzott érdemleges szakmai érveket és ellenérveket - a titkár előterjesztése alapján - írásba foglalja, majd azt írásban érdemben indokolja. A tekinteni, ha a jelenlevők által adható legnagyobb pontszám kétharmadát eléri a szavazatok pontértéke.

A bizottság megvitatja a referensek által adott javaslatokat az opponensek személyére, javaslatot fogalmaz meg ezekről.

III.

A VITA LEZÁRÁSA

Elnök: Bejelenti a bizottság titkos szavazásának összesített pontszámait és annak az elérhető pontszámokhoz viszonyított arányát, a bizottság javaslatát. Végül a vitát berekeszti.

Vissza a honlaphoz.

FORGATÓKÖNYV

AZ MTA DOKTORA CÍMÉRT

BENYÚJTOTT PÁLYÁZATOK NYILVÁNOS VITÁJÁHOZ

 

ZÁRT ÜLÉS A NYILVÁNOS VITA ELŐTT

 

    Elnök:  Megállapítja, hogy a tanácskozás lefolytatható-e, a bírálók és a bíráló bizottság tagjai az előírt számban és összetételben megjelentek-e. (A bírálók közül legalább kettő, és közöttük a negatív véleményt adó bíráló jelen van. A bíráló bizottságból legalább hatan jelen vannak, és a megjelent akadémikusok és doktorok száma meghaladja a kandidátusok számát). Kialakítja a bíráló bizottság álláspontját arról, hogy a nyilvános vitát lefolytatják-e, vagy - ha annak törvényes akadálya lenne - elhalasztja-e és ha igen, mikorra. (Lásd Doktori Szabályzat 19. § 3., 5. és 43. § 2. bekezdése.)

 

A bíráló bizottság tagjai: ismertetik kérdéseiket, véleményüket, az írásban foglalt kérdéseket csatolják az iratokhoz.

 

        Titkár:  ismerteti a további írásban érkezett kérdéseket, véleményeket, bejelentéseket.

 

      Elnök:  Tanácskozás után összegzi a munkával kapcsolatban felmerült kérdéseket, kialakítja a nyilvános vitában felvetendő, illetőleg tisztázandó kérdéseket. Ha szükségesnek látja, felvilágosítást kérhet a hivatalos bírálóktól, a jelölttől. A bizottság kérdéseit a titkár feljegyzi, és azokat az iratokhoz kell csatolni.

 

II.

 

A NYILVÁNOS VITA

 

        Elnök:  A vitát megnyitja és bejelenti, hogy a Magyar Tudományos Akadémia Doktori Tanácsa nyilvános vitára tűzte ki:

 

……………………………………………. (név)

 

………………………………………………………………………………. (mű címe)

 

című munkáját.

 

Bejelenti, hogy a Doktori Tanács a vitára az alábbi bíráló bizottságot küldte ki:

 

Elnök: ………………………………… (név), az …………………………… (tud. fokozat)

Titkár: ..……………………………… (név), az ……………………………. (tud. fokozat)

Tagok:………………………………… (név), az …………………………… (tud. fokozat)

            ………………………………… (név), az …………………………… (tud. fokozat)
            ………………………………… (név), az …………………………… (tud. fokozat)
            ………………………………… (név), az …………………………… (tud. fokozat)
            ………………………………… (név), az …………………………… (tud. fokozat)

            ………………………………… (név), az …………………………… (tud. fokozat)

            ………………………………… (név), az …………………………… (tud. fokozat)

 

Bejelenti továbbá, hogy a hivatalos bírálók:

 

            ………………………………… (név), az …………………………… (tud. fokozat)

            ………………………………… (név), az …………………………… (tud. fokozat)

            ………………………………… (név), az …………………………… (tud. fokozat)

 

 

Megállapítja, hogy a vita lefolytatható-e:

 

a) a bíráló bizottság tagjai jelen vannak-e az elégséges számban és összetételben,

 

b) megjelentek-e a hivatalos bírálók az előírt számban,

 

c) a jelölt nyilatkozott arról, hogy a bírálókat és a bíráló bizottság kijelölését tudomásul veszi. (Lásd Doktori Szabályzat 37. § és 41. § 1. bekezdése.)

 

Ezek után felteszi a kérdést a bíráló bizottsághoz, hogy a vita megkezdésével kapcsolatban van-e kérdésük, megjegyzésük.

 
   Elnök: Felkéri a bizottság titkárát, hogy ismertesse a jelölt tudományos munkásságát.

 

        Elnök: Felkéri a jelöltet, hogy tömören fejtse ki - szabad előadásban - a megvédésre kerülő munkájának főbb tételeit.

 
   Elnök: Sorban felkéri a hivatalos bírálókat, hogy ismertessék véleményük lényegét és tegyenek javaslatot a cím odaítélésére, illetve a
             pályázat elutasítására.

 

        Elnök:  Felkéri a titkárt, hogy ismertesse a bíráló bizottság tagjai által felvetett és másoktól írásban érkezett kérdéseket.

 
   Elnök:  A kérdések és hozzászólások következnek.

 

        Elnök: Tájékoztatja a jelöltet, hogy a feltett kérdésekre és a hozzászólalásokra, valamint a hivatalos bírálatokra kívánságára
      egyszerre, vagy külön-külön válaszolhat, állításának igazolására könyvet és más segédeszközt használhat.

 
   Elnök: Felkéri a titkárt, ismertesse az írásban érkezett hozzászólásokat. <> 

   Elnök: Felteszi a kérdést, kíván-e valaki kérdést intézni a jelölthöz.

 

       Elnök:  Felteszi a kérdést, kíván-e valaki hozzászólni. (Az elnök, ha úgy látja helyesnek, a kérdést és a felszólalást összevonhatja.) Az elnök a jelentkezések sorrendjében szót ad minden hozzászólónak mindaddig, amíg jelentkező van.

 

       Elnök:  Amikor nincs több hozzászóló, felkéri a jelöltet, hogy válaszoljon a hivatalos bírálóknak és a hozzászólóknak. Egyben felhívja a figyelmét arra, hogy a hivatalos bírálóknak egyszeri viszont-válaszra van joguk, ezt követően - a jelölt esetleges felszólalása után - a vitát be fogja rekeszteni.

 

       Elnök: A jelölt válasza, a hivatalos bírálók viszont-válasza, a jelölt esetleges felszólalása után a vitát berekeszti és megkérdezi a
hivatalos bírálókat, hogy a jelölt válasza után javasolják-e a doktori cím odaítélését, illetve fenntartják-e eredeti javaslatukat a doktori cím odaítélésére, illetve a pályázat elutasítására.

 
   Elnök: bejelenti, hogy a bizottság határozathozatalra visszavonul.

 

(Megjegyzés: A vitát az elnök indokolt esetben felfüggesztheti. A felfüggesztés okát, továbbá a vita folytatásának időpontját és helyét a jelenlévők előtt ki kell hirdetni.)

 

   A felfüggesztés indoklása:
     - Előre látható, hogy a vita nem zárható le a rendelkezésre álló időn belül;

- Jelölt olyan - a vita eredménye szempontjából - lényeges kérdést kapott, amelyet írásban előzetesen nem juttattak el a Doktori Tanácshoz, és a megválaszoláshoz nem állnak rendelkezésre a szükséges adatok.

 

III.

 

ZÁRT ÜLÉS A NYILVÁNOS VITA UTÁN

 

A bíráló bizottság - tanácskozás után - dönt arról, hogy felmerült-e olyan kérdés, ami indokolja, hogy a bíráló bizottság elnöke meghívja és meghallgassa a zárt ülésen a hivatalos bírálókat vagy a jelöltet. Ha ilyen nem merült fel, a zárt ülés a nyilvános vita általános értékelésével kezdődik, különös figyelemmel a hivatalos bírálók véleményére, javaslatára és a jelölt válaszaira. Ennek befejeztével az elnök titkos szavazást rendel el. (Lásd Doktori Szabályzat 44. § 4., 5., 6. bekezdése.)

 

A szavazás után a bíráló bizottság a döntést és indoklást - a titkár előterjesztése alapján- a jegyzőkönyv 9. pontjában írásba foglalja.

 

A pontszám a munka értékelését fejezi ki, ezért a részletes indoklásnak az adott pontszámmal összhangban kell lennie. Ha a számszerű eredményt a cím odaítéléséről, illetőleg az elutasításról az indoklás nem alapozza meg, ennek okait az esetleges különvélemények feltüntetésével a jegyzőkönyvben rögzíteni kell. (Lásd Doktori Szabályzat 44. § 4., 5., 6. bekezdése.)

 

IV.

 

A NYILVÁNOS VITA LEZÁRÁSA

 

      Elnök: Bejelenti, hogy a nyilvános ülést folytatja a bizottság, majd ismerteti a bizottság titkos szavazásának összesített pontszámát és annak az elérhető pontszámhoz viszonyított arányát (jegyzőkönyv 10. pont), a bizottság javaslatát. (A bizottság és a közönség felállva hallgatja meg a határozat ezen részének kihirdetését.)

 

       Elnök: Felkéri a bíráló bizottság titkárát, hogy ismertesse a bíráló bizottság szóbeli indoklás át a jegyzőkönyv 9. pontja alapján. Végül a vitát berekeszti.

Vissza a honlaphoz.