Programozási alapismeretek gyakorlat
Nappali tagozat
2019/2020 I. félév

Alapadatok

• A tantárgy kódja: IBN850L
• Kreditérték: 2.
• Heti óraszám: 2 .
• A tantárgy típusa és értékelés módja: laboratóriumi gyakorlat, gyakorlati jegy.
• Tantárgyfelelős: Dr. Holló Csaba, egyetemi adjunktus, Szoftverfejlesztés Tanszék.
• Oktatók:
  • Holló Csaba
  • Staudt Dominika
  • Széll Réka

Tematika

• A C programozási nyelv alapjai. A DevCpp konfigurálás, fordítás, hibakeresés. A C nyelv alapvető típusai (int, float, double, char), alapvető műveletei (+,-,*,/,%, i++). Bevitel (scanf) és kivitel (printf). Változó. Az előfordító, #include, #define.
• Egy és több dimenziós tömbök, sztringek és karaktertömbök használata.
• Struktúrák és struktúra tömbök használata.
• Alapvető fájlkezelés: fprintf, fscanf. Programok közötti adatcsere fájlok használatával.
• Alapvető szelekciós és ismétléses vezérlések (if-else, for, while, do-while), megvalósítás C-ben.
• Függvények és eljárások. Paraméterátadás (érték és cím szerinti). Mutatók. Tömbök, struktúrák átadása paraméterként. A -> művelet. Blokkstruktúra. Globális, lokális és statikus változók.
• Alapvető probléma-megoldási módszerek: sorozatszámítás (összeg, szorzat, logikai műveletek, számlálás), keresés, eldöntés, kiválasztás, válogatás, rendezés, rekurzió. Rekurzív és iteratív képletek számolása.

Ajánlott irodalom

• Juhász István, Kósa Márk, Pánovics János, Édelkraut Róbert: C példatár
• Márton Gyöngyvér, Sapientia Megoldott programozási feladatok standard C-ben
• C programnyelv kezdő programozóknak
• C programozás középiskolásoknak
• C programming Solved Programs/Examples with Solutions
• Learn C - Interactive C Tutorial
• Pohl László, BMGE A programozás alapjai
• Dr. Schuster György: C programozási nyelv
• Burián Ágnes, BMF: A C programozási nyelv
• Kochan, Stephen G., Programfejlesztés C nyelven : átfogó bevezetés a C programozási nyelvbe, Budapest, Kiskapu Kft., 2008, 550 oldal, ISBN: 9639637450
• Andrew Koenig, C csapdák és buktatók, Kiskapu Kft. 2005, 208 oldal, ISBN: 9789639301900
• Herbert, Schildt, C/C++ Referenciakönyv, Panem, 1998.

A kurzus felvételének feltétele

• Az IBN850E Programozási alapismeretek előadás párhuzamos felvétele.

A foglalkozásokon való részvétel követelményei és a távolmaradás pótlásának lehetősége

• A gyakorlatok látogatása kötelező. Hiányozni annyit lehet, ami még lehetővé teszi a szükséges pontszámok elérését, azonban a foglalkozásokon (előadás, gyakorlat) elhangzottakat ismerteknek tekintjük és a hallgató semmilyen célból nem hivatkozhat arra, hogy hiányzása következtében ezekről nem szerzett tudomást. Igazolás nem szükséges, pótlás nem lehetséges.

A félévközi ellenőrzések (beszámolók, zárthelyik) száma, témaköre és időpontja, pótlásuk és javításuk lehetősége

• A korábbi (előző félévekben kifejtett) gyakorlati teljesítmény nem vehető figyelembe, ezért az aktuális félév gyakorlati kötelezettségeinek teljesítése alól sem mentesít.

1. Zárthelyi dolgozatok a következő témakörökben, pontozással és ütemezéssel:
   • Minden zárthelyi dolgozatban:
     • Amennyiben a program nem jól szervezett, algoritmikusan megfelelően kialakított, és/vagy nem pontosan azt csinálja, amit a feladat kér, az eltérés mértékétől függően a ZH-ban gyűjthető pontszám a gyakorlatvezető megítélése szerint tetszőlegesen csökkenthető akár 0 pontig.
     • Átlátható (jól tabulált, függvények) program készítése:1 pont / ZH.
     • Hibajavítás, szintaktikailag hibátlan program készítése: 3 pont / ZH.
     • Alapvető szelekciók és ciklusok megfelelő használata (mikor melyiket és hogyan kell használni): if-else: 2 pont, for: 3 pont, while: 2 pont, do-while: 2 pont, tehát összessen 9 pont, zárthelyi dolgozatonként legalább az egyik részismeret ellenőrzése megtörténik.
   • 1. ZH (5. hét: szept. 30. – okt. 3.):
     • Adatok felhasználótól történő bekérése, illetve kiíratása: 2 pont
     • Egy és több dimenziós tömbök használata: 4 pont
     • Sztringek beolvasása és eltárolása: 2 pont.
     • Műveletek sztringekkel: 1 pont.
     • Több sztring tárolása egy többdimenziós tömbben: 2 pont.
     • Struktúrák használata: 3 pont
     • Adatok tárolása struktúra tömbökben: 2 pont.
     • Megfelelő adatszerkezetek kialakítása tömbökkel és struktúrákkal: 1 pont.
     • Fájlkezelés használata adatok tárolására (kiírás + beolvasás): 5 pont
     • Függvénykönyvtárak használata: 1 pont.
     • Összeg. Szorzat. Logikai műveletek. Számlálás. Átlag.: 3 pont
     • Lineáris keresés. Eldöntés. Kiválasztás, maximum.: 4 pont
   • 2. ZH (7. hét: okt. 14. – 17.)
     • Függvények használata érték szerinti paraméterátadással: 7 pont.
     • Paraméterként átadott tömb módosítása: 3 pont.
     • Struktúra átadása függvény paramétereként: 3 pont.
     • Cím szerinti paraméterátadás használata (nem tömb): 4 pont.
     • Globális, lokális és statikus változók megfelelő használata: 3 pont.
   • 3. ZH (10. hét: nov. 4. – 7.)
     • Képletek számolása.: 7 pont
     • Rekurzió a képletek számolásában.: 3 pont
     • Szétválogatás. Kiválogatás.: 5 pont
   • 4. ZH (12.-13. hét: nov. 18. hétfő, nov. 20 szerda, november 28. csütörtök)
     • Metszet. Unió. Összefuttatás (rendezett sorozatok uniója).: 7 pont
     • Rendezés: 3 pont.
   • Zárthelyi dolgozatokban nem számonkért, de indokolt esetkben hsználható és plusz pontot érő ismeretek:
     • Esetkiválasztásos szelekció (switch-case) használata: 2 pont.
     • Dinamikus memóriafoglalás és felszabadítás: 2 pont.
     • Hatékony (dinamikus) adatszerkezetek (pl. láncok, fák) használata: 4 pont.
     • Rekurzió, mint feladatmegoldási módszer: 3 pont.
     • További programozási ismeretek: az ismeretektől függően legfeljebb 3 pont.
   • Az összpontszám kiszámításához nem a zárthelyi dolgozatokban elért pontok adódnak össze, hanem az egyes ismeretekre szerzett pontok. A fokozatosan egyre bonyolultabb feladatok jellegéből következően bizonyos ismeretek több ZH-ban is előfordulhatnak, ebben az esetben az ilyen ismeretre nem jár plusz pont, de helyes használata növelheti az adott ismeretre előzőleg szerzett részpontszámot.
   • Az ZH-k a félév végi Javító/Pót ZH keretében javíthatók, pótolhatók. További javítás, pótlás nem lehetséges.
2. Javító/Pót ZH
   • Megírható a szorgalmi időszak 14. hetén (dec. 2. – 5.)
   • Tartalmazni fog a fenti pontozás szerint legalább 90 pontnak megfelelő kötelező ismeretet.
   • Az egyes ismeretekre előzőleg kapott pontszámokat nem csökkenti, mélyebb ismeret bizonyítása esetén növeli.
3. Gyakorlati tevékenyég
   • A gyakorlaton való részvételre, és a feladatok másolgatására önmagában nem jár pont.
   • Hogyha a hallgató bizonyítja a gyakorlatvezetőnek valamely fenti ismeret megfelelő mélységű elsajátítását (pl. jó kérdés, megjegyzés, feladatmegoldás során egyedi ötlet stb. által), akkor jár annak az ismeretnek a ZH pontszáma (azaz, hogyha a ZH-ban elrontja, ez a pontszám akkor is meglesz).
   • A gyakorlaton önállóan megoldandó feladatok számától, nehézségétől és a megoldások önállóságának valószínűségétől függően a hallgató gyakorlatonként legfeljebb 2 pontot kaphat. Ebből arra, hogy a hallgató önállóan igyekszik megoldani a feladatokat (még ha az nem is sikerül) 0.5 pont jár, további pontokat önálló megoldásokra kaphat.
   • A hallgató gyakorlatokon kifejtett elvárhatón felüli igyekezetére és olyan kivételesen jó meglátásaira, ötleteire (melyek akár kérdésben is megfogalmazódhatnak), melyekre az ismeretek táblázatában nem adható pont, a gyakorlatvezető gyakorlatonként további 1-2 plusz pontot adhat.
4. Projekt munka
   • A projekt munka készítése opcionális, ugyanakkor nagyon ajánlott, és esetlegesen javíthatja az egyes ismeretekre a ZH-kban szerzett pontszámokat.
   • A projekt munkát - kivételes esetektől eltekintve - ugyanabba a gyakorlati csoportba tartozó hallgatókból álló 4 fős csapatokban lehet elkészíteni. Minden csapatban kell lennie egy csapatvezetőnek, aki a projekttel kapcsolatos szervezési feladatokért (pl. a projekt leadásáért) felel.
   • A projekt munka egy vagy több C vagy JavaScript programból állhat, mely(ek)nek témáját a hallgatók találják ki, annak figyelembe vételével, hogy abban csak a ZH-ban is pontozható ismeretek lesznek értékelve, előre közzétett pontozás szerint.
   • A projekthez készíteni kell egy leírást, amiből kiderül, hogy mi a feladat, a programo(ka)t hogyan kell használni, és a résztvevők közül ki melyik rész elkészítésében vett részt olyan szinten, hogy azt teljes mértékben ismeri. Ez fogja képezni a pontozás alapját.
   • Beadási határidő: a 13. héten (nov. 25. – 28.) a hallgató gyakorlatának napján, 23 óra 55 percig a CooSpace-ben erre a célra létrehozott Feladat eszközben. Mivel nincsenek kötelező elvárások, ezért javítási lehetőség sincs.
   • A hallgató csak akkor kap pontot a projekt leírásában általa ismertnek deklarált részére, ha azt megvédi. A védés a 13. vagy 14. héten, a gyakorlati csoporttal megbeszélt és a CooSpace-ben előre kihirdetett időpontban történik. A projekt védés azt a célt szolgálja, hogy a gyakorlatvezető meggyőződjön arról, hogy a hallgató a projekt általa ismertnek deklarált részét ismeri, így a védésre külön pont nem jár. A védés során az oktató a projekt megfelelő részének tartalmával és az annak megvalósításához szükséges ismeretekkel kapcsolatban kérdéseket tehet fel, illetve annak olyan helyben történő módosítását kérheti, melyhez a projekt adott részének elkészítéséhez szükséges ismeretek és készségek használatára van szükség. Amennyiben a hallgató ezekre a kérdésekre nem tud válaszolni, vagy a kért módosításokat nem tudja elvégezni, ez annak bizonyítékául szolgál, hogy a projekt adott részét a hallgató nem teljes mértékben ismeri, akkor a védés sikertelen, csalásnak pótlása nincs, a hallgató a projektre nem kap pontot. Tehát, bemutatót készíteni nem kell, de készülni kell, mert az oktató olyan kifogást nem fogadhat el, hogy valaki a projekt megírása óta annak tartalmát, vagy az ahhoz szükséges ismereteket elfelejtette.
   • Mivel a védés során nem ellenőrizhető, hogy a feladat megoldásának logikáját a hallgató találta-e ki, ezért a projektben csak a Programozási eszközök kategóriába tartozó ismeretek lesznek pontozva, a fenti pontozásnál jelentősen kisebb pontszámokkal. Amennyiben a védésen a gyakorlatvezetőnek lehetősége lesz valamely ismereteket az átlagosnál mélyebben is kikérdezni (például azért, mert az ismeretek egy részének elsajátítását a hallgató a ZH-kban már bizonyította), akkor azokra az ismeretekre akár több, legfeljebb az adott ismereteknél fentebb meghatározott pontszámot is adhat.

A kurzus teljesítésének feltétele:

1. a fenti ZH-kban számonkért ismeretekből a Programozási eszközök ismerete témakörből legalább 34 pont elérése, ÉS
2. a fenti ZH-kban számonkért ismeretekből az Alapvető probléma-megoldási módszerek témakörből legalább 16 pont elérése.
3. Tehát a fenti ZH-kban számonkért ismereteken kívüli gyakorlati tevékenységekre kapott pontok nem számítanak bele a minimum pontokba.

Az osztályzat kialakításának módja

• Összegzésre kerülnek az egyes részismeretekből szerzett pontrszámok és a gyakorlati tevékenységből származó plusz pontok.
• Az osztályzat kiszámítása:
  • 50-64 pont: elégséges (2),
  • 65-79 pont: közepes (3),
  • 80-89 pont: jó (4),
  • 90-111 pont: jeles (5).

További tudnivalók

• A számonkéréseken a hallgató köteles személyazonosságát igazolni. Amennyiben a diákigazolványban található fénykép alapján nem azonosítható egyértelműen, úgy köteles más érvényes fényképes igazolvánnyal is azonosítani magát.
• A számonkérések során semmilyen segédlet nem használható.