Programozás I.
levelezõ tagozat
Vizsga információk

A vizsgázás feltételei

• Felhívom a figyelmet arra, hogy a TVSZ értelmében vizsgázni csak leckekönyv vagy teljesítéslap, illetve fényképes személyazonosításra alkalmas igazolvány birtokában lehet.
• Figyeljenek arra, hogy az irataikat ne hagyják nálam!

Mit kell tudni?

• Érteni és tudni kell használni mindazt, ami a home.inf.u-szeged.hu gépen a pub/Programozas-I/levelezo/ könyvtárban és alkönyvtáraiban el van helyezve, továbbá a gyakorlatokon megbeszélt anyagot (esetleges házi feladatokkal együtt). Ezeken kívül semmi mást nem kérek számon.
• Ami a metódusokat illeti:
  • Segédanyag nélkül tudni kell mindazt, ami az előadásokon és gyakorlatokon megoldott feladatokban szerepelt.
  • Az előadásokban elmondott, de példákban nem használt, ugyanakkor a vizsgafeladat megoldásához szükséges metódusok neve segítségül meg lesz adva, de tudni kell, hogy mire és hogyan használjuk.
  • Az előadásokban nem előforduló metódusokra valószínűleg nem lesz szükség, ha mégis, akkor teljes leírásuk meg lesz adva.

Segédanyagok használata

• A vizsga írásbeli. Fontos, hogy legyen mindenkinél kék színű írószer és ASCII vagy Unicode kódtábla (csak olyan kódokra lehet szükség, amelyekben a kettő megegyezik).
• Nem használható semmilyen elektronikus segédeszköz (laptop, számológép, mobiltelefon stb.).

Feladattípusok

1. Teszt. Elérhető 40 pont.
   • A vizsgát ezzel a feladattal kezdjük.
   • A feladat 20 kérdést (80 kijelentést vagy lehetséges választ) fog tartalmazni, erre 40 perc fog rendelkezésre állni.
   • Minden kérdésnél négy válasz (vagy kijelentés) lesz megadva, ezek között nulla vagy több (egy sem vagy akár mindegyik) is lehet helyes.
   • Ha a vizsgázó adott válasszal pontot szeretne szerezni, akkor nyilatkoznia kell annak igaz vagy hamis voltáról, ugyanis ha nem nyilatkozik, az 0 pontot ér.
   • Ha a vizsgázó helyes választ helyesnak nyilvánít, az 0.5 pontot ér.
   • Ha a vizsgázó helytelen választ helytelennek nyilvánít, az is 0.5 pontot ér.
   • Ha a vizsgázó helyes választ helytelennek, vagy helytelen választ helyesnek nyilvánít, az - 0.5 pontot ér (tehát pontlevonást jelent). Ez nem lottó, a vizsgázó akkor válaszoljon, ha biztosan tudja.
   • A negatív pontokkal egyszerűen arról van szó, hogy egy rossz válasz semlegesít egy jó választ. Ha netalán több lenne a rossz válasz, akkor a feladat nem ér pontot - de a többi feladat pontszámát nem csökkenti.
   • Egy adott kérdés négy (a,b,c,d) válaszainak pontozása egymástól független, tehát egy négy kijelentéses (válaszos) kérdésre lehet pl. 0.5 vagy -1.5 pontot is kapni.
   • A válaszlapon csak kék színű tollal szabad bekarikázásokat végezni. Minden más színű, vagy nem egyértelmű jelölés pontlevonást (darabonként -0.5 pontot) jelent. A válaszlap másik üres oldala piszkozatként használható, azt nem fogom javítani. A kérdések későbbi azonosíthatóságának érdekében a válaszlappal együtt a kérdéssort is le kell adni.
   • Ha a vizsgázó valamely választ mégis rosszul karikázta be, azt úgy javíthatja, hogy a karikázott cellát teljesen besatírozza, és az adott sor mellett bal oldalon a helyes választ pl. 3c+ formában feltűnteti.
   • Ha a vizsgázó úgy gondolja, hogy valamelyik kérdés (vagy az arra adott válaszok valamelyike) nem egyértelmű és ezt írásban alaposan indokolja, akkor arra plusz vagy mínusz pontokat kaphat. A kapott pontok mennyisége attól függ, hogy az indoklás mennyi tárgyi tudást szükségeltet vagy tudatlanságot tükröz (helyes indoklás esetén minimum a kérdés pontszáma, azaz 0.5 pont, de ennél sokkal több is lehet). Az indoklásra kapott pontszám a teszt pontszámával összegződik. Ezt az indoklást a vizsgázó egy külön lapon, a teljes vizsgájának végén (tehát a 2. és 3. feladatok beadása után), teheti meg. Ezzel a hallgató a saját vizsgaidejét maximum 10 perccel hosszabbíthatja meg. A kérdéssort (válaszlap nélkül) a hallgató az észrevételezés idejére megkaphatja. Nagyon fontos, hogy az észrevételező lapon a hallgató tüntesse fel a kérdéssor azonosítóját.
   • Néhány példa kérdés.
   • Válaszlap
2. A 2.a. és 2.b. típusú feladatok valamelyike vagy mindkettő (bonyolultságuktól függően). Összesen elérhető 30 pont.
   2.a. Hibák megtalálása adott programban
   • Kizárólag olyan hibákat kell keresni, melyek a program fordítása vagy futása közbeni hibajelzést vagy a program lefagyását idézik elő. Jelen feladatnál semmi mást nem tekintünk hibának!
   • Fordítási megjegyzés, javaslat (warning, note) nem számít hibának, ha a program futtatható és nem áll le hibajelzéssel.
   • A programnak kizárólag az a célja, hogy a fenti hibák felismerését mérje, semmi más logikát nem kell keresni abban, amit a program csinálni szeretne. Ennél a feladatnál olyan hibákat nem veszünk figyelembe, mint pl.:
     • a program mást csinál, mint amit az osztályok nevei sugallnak,
     • a kiírás nem fér ki a képernyőre,
     • használatlan változók vannak deklarálva,
     • felesleges számításokat végez
     • stb.
     Egyrészt az ilyen típusú hibák jelen formában nem kérhetők számon úgy, hogy a hiba fogalom definiálása egyértelmű legyen, másrészt tervezési szempontokkal más tárgyakban bővebben fognak foglalkozni. Tehát az egyértelműség kedvéért hiba az, ami hibajelzést ad, vagy megakadályozza a program normális működését (annak lefagyását vagy hibejelzéssel történő leállását idézi elő).
   • A program hibás sorait meg kell számozni és az erre kijelölt helyen, a számozások segítségével, magyarázni kell a hiba okát.
   • Egy hiba, illetve annak javítása csak akkor ér pontot, ha helyesen indokolva lett a hiba oka amit javít, illetve a hiba javítása megfelelő.
   • Amennyiben egy hiba további hibákat is generál, teljes pontszámhoz az alaphibát kell megkeresni és kijavítani (ezek egy hibának lesznek tekintve). Pl. ha egy változó helytelenül lett deklarálva, akkor minden sor hibás lenne, ahol ezt használjuk, de javítani természetesen a változó deklarációját kell.
   • A hibákat az eredeti programban kell megkeresni és minden hiba javítását azután egymástól függetlenül kell elvégezni. A hiba javítása olyan kell legyen, hogy ne befolyásolja a talált hibától független többi hibát, vagyis minden hiba javítása külön kell megtörténjen (természetesen ez lehetséges lesz). Ennek megfelelően egy hibajavítás csak egy hibához számít be, még akkor is, ha a vizsgázó olyan javítást ad meg, ami egyszerre több hibát javít, ezért az utóbbi megoldás kerülendő. Tehát pl. egy teljes programrész újraírása nem célszerű.
   • Egy hiba javítása nem hozhat létre újabb hibákat.
   • A programban csak a minimális szükséges változtatásokat szabad elvégezni és a további hibákat így kell keresni. Pl. ha egy programsorban valamelyik változóra helytelenül hivatkozunk, akkor a hiba megjelölésével javítjuk a hivatkozást és nem a teljes sort töröljük.
   • Olyan hiba is lehet, hogy a programból hiányzik valami. Ekkor a hiányzó részt pótolni kell. Ez jellemzően néhány karakter, de nem lehet több 2-3 programsornál.
   • Téves hibajelzés vagy rossz indoklás esetenként egy hiba megtalálásnak megfelelő pontlevonást eredményez. Ez azért van, hogy ne lehessen azt megtenni, hogy minden (gyanús) sor végére hibajelzést írunk, aztán valamelyiknek már csak hibásnak is kell lennie. Bizonyos esetekben a pontlevonástól eltekintek (jellemzően pl. ha a hibajelzés és indoklása egyébként korrekt, csak más típusú hiba, mint amit fentebb hibának definiáltunk). Tehát, hogyha valaki biztos benne, hogy hibát talált, csak abban nem, hogy ez most annak számít-e, korrekt indoklással nyugodtan leírhatja, csak a tipplelés, illetve a tudatlanságot tükröző indoklás lesz büntetve.
   • Fel nem derített hiba: 0 pont
   • Egy példa feladat.
   2.b. Mit ír ki a program ?
   
   • Ebbe a kategóriába tartoznak az olyan jellegű kérdések is, mint például:
     • Milyen bemenetek esetén írja ki a program azt, hogy ... ?
     • Soroljuk fel azokat a programban található változókat, melyek a C osztályban hivatkozhatók!
   • A választ nem kell indokolni, viszont egyértelműen kiemelve, pontosan és olvashatóan kell megadni (pl. "A program azt írja ki, hogy: ..." formában). Nem fogom keresni több eredmény között, hogy a vizsgázó vajon mit szánt válasznak!
   • Ennél a feladatnál nincs negatív pont.
   • Egy példa feladat.
3. Program írása. Elérhető 30 pont.
   • Az előadásokon és gyakorlatokon megbeszéltekhez hasonló nehézségű programot kell írni.

• A feladatok jellegben, időkorlátban és pontozásban teljesen függetlenek egymástól. Ez azt is jelenti, hogy egyik feladat sem befolyásolja a többi feladatra kapott pontszámot, azaz ha valamelyik feladatra valaki negetív összpontszámot kapna (ilyen nagyon ritkán történt meg), akkor az 0 pontnak számít.