Használati útmutató javaslatok – érdemes elolvasni!
Bevezető
Ezen az oldalon olyan projekteket találtok, amelyeket a SopRobotics Műhely alapító diák tagjai készítettek, akik már 2-3 éve használják és programozzák az Arduino különböző fajtáit (UNO, WEMOS, ESP) munkáikban. Most azt a célt tűztük ki magunk elé, hogy az egyik Arduino készletben (Arduino Upgradad Learning Kit) található eszközök felhasználására – lehetőleg minél többre – találjunk ki projekteket, majd ezeket olyan formában tálaljuk, hogy azok alapján egy kezdő is önállóan el tudjon indulni, de a középhaladóknak (sőt a mátrixhoz írt könyvtárral a haladóknak!) is igyekszünk ötleteket adni. A kapcsolások összeállításáról videókat illetve több lépésre bontott kapcsolási rajzot készítettünk, és természetesen a kódot is mellékeljük.
A kezdőknek mindenképpen javasolt olvasmányok a MISZAK csoport oktatási anyagai. Az ezekben foglaltak nagy részét ismertnek tételezzük fel a továbbiakban – persze lehet, hogy 1-2 dolog visszaköszön a PREZENTÁCIÓ fájlokban, de egy kis ismétlés sosem árt! Emellett nekik mindenképpen a színkeverésés projekttel érdemes kezdeniük, mert abban is van egy-két alapdologról (mint pl. breadboard) információ!
Ilyen anyagok pl.:
- Arduino kezdőlépések
- Amikor először megnyitod az Arduino programot (fejlesztői környezetet)!
- Ezek Tinkercad segítségével készített és lefuttatható szimulációk.
Apropó, Tinkercad! Érdemes erre az oldalra (tinkercad.com) ellátogatni, mert sok példaprogram található itt, de FŐLEG azoknak jöhet jól, akik még nem rendelkeznek a készlettel. Ők itt rakhatják össze a virtuális áramkörüket, és ugyanúgy tudják a megírt programmal működtetni (szimuláció), mint a valódit. Sajnos nincs meg benne minden „kellék”, amit mi használunk a készletből, de addig is, amíg a megrendelt doboz megérkezik Kínából, megteszi 🙂
Használati javaslatok
A PREZENTÁCIÓkhoz
Egy projekt több alprojektből (kapcsolásból) áll, amelyek az egyszerűbbek felől haladnak a bonyolultabbak felé. A PREZENTÁCIÓk elején egy kis ismertetőt olvashattok az aktuális projekthez kapcsolódó elméletről illetve a használt eszközökről. De ezek akár át is ugorhatóak…
A videókhoz
A SopRobotics tagjai is sokat tanultak youtube-os videókból. De néha előfordult olyan is, amikor – szerintünk – mindent úgy csináltunk, ahogy a videón látszott, de nekünk mégsem működött… Ebből kiindulva mi szerettük volna úgy elkészíteni ezeket a filmeket, hogy tényleg hasznosak legyenek. Ezért csak ott gyorsítottuk fel illetve vágtuk meg, ahol tényleg szükséges volt. Tettük ezt annak tudatában, hogy a Youtube-on be lehet állítani a lejátszás sebességét, ezt mindenki egyénre szabathatja saját tempójának megfelelően. Másrészt, szakaszokra osztottuk a videókat, ezek gyakorlatilag a PREZENTÁCIÓban található kapcsolási rajz lépései.
Végül lássuk a projekteket!
Színkeverés RGB-LED-del
Ebben a projektben először szólunk a színekről,
színkeverésről illetve a félvezetőkről és a LED-ről, belevéve az RGB-LED-et is.
A kapcsolásokban először 3 különálló LED-et működtetünk gombokkal, majd
megismerkedünk az RGB-LED arduinos moduljának használatával is. Ezután ötvözzük
ismereteinket, és az RGB-LED 3 színét kapcsoljuk ki-be a gombokkal, így
előállítva cián, magenta és sárga fényeket. Végül a kék LED gombját potméterre
cserélve tudjuk változtatni annak arányát/intenzitását a kikevert színben.
Virágöntözés automatizálva
Ebben a projektben célunk, hogy megóvjuk rózsánkat J a kiszáradástól. Ehhez
a készletből felhasználjuk a vízszintjelző szenzort és a páratartalom- és
hőmérő szenzort. Az öntözéshez szükségünk lesz egy szivattyúra (ez sajnos
készleten kívüli elem), amit relével működtetünk.
Mielőtt nekiugrunk megépíteni az áramkört, körbejárjuk az automatizálás illetve
a páratartalom fogalmát. AZ eszközök közül a relével ismerkedünk meg jobban. Az
első programunkban azt mutatjuk meg, hogyan lehet egy szenzor (esetünkben a
hőmérő) adatait megjeleníteni. Majd a relé használatával is megismerkedve,
összeállítjuk a kapcsolást.
Végül összerakjuk az öntözéshez szükséges vízkört (tartály, műanyag cső,
szivattyú) és egyesítjük az áramkörrel.
Ajtónyitás RFID kártyával
Ebben a projektben az egyre inkább elterjedő RFID-t mutatjuk
be a leggyakrabban alkalmazott felhasználásával, vagyis ajtónyitásra használva.
Először magával a módszerrel és eszközzel ismerkedünk meg, majd a motorokról
esik szó általánosságban illetve a szervómotorról, amivel a zárást-nyitást
végrehajtjuk.
Az áramkör megépítése és működtetése után egy pizzásdobozból épített maketten
is bemutatjuk, mit tud kapcsolásunk.
Továbbfejlesztett változata a riasztóval ellátott ajtónyitó, amihez a berregőt
használjuk. Ez „sivít”, ha az ajtónyitás nem az RFID-n keresztül történik.
Morze
Ebben a projektben elsősorban a mikrofon használatára szerettük volna alkalmazást kitalálni. Végül egy nem tipikus módja jutott eszünkben: a mikrofonban ti és tá(áá) szavakat mondva, a program azok hosszát figyelve azonosítja, hogy ti vagy tá volt a jel, majd a Morse-kód alapján dekódolja a betűket és az LCD-kijelzőn megjeleníti azokat. „Elméletként” a mikrofont és a Morse-távírót/kódot járjuk körbe.
Mátrix
A LED-mátrix használatához készült egy saját könyvtár, amelyet természetesen bemutatunk és közreadunk. Ennek segítségével lehet betűket, egyszerűbb ábrákat kirajzolni a mátrixra, majd a régi kedvenc, a Snake programját is megírtuk, csak hogy a joy-stick is kaphasson valami feladatot!
Jó szórakozást kíván a SopRobotics Műhely!